SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Sajószögedi Általános Művelődési Központ- Család és Gyermekjóléti Szolgálat- Konyha- Művelődési Ház és Könyvtár
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
+———————————–+———————————–+ | Intézmény OM azonosítója: | Készítette: | | | | | 028690 | Bánné Bodolai Marianna | | | | | | ÁMK igazgató, óvodavezető aláírás | +———————————–+———————————–+ | Legitimációs eljárás- Az | | | érvényességet igazoló | | | aláírások: | | +———————————–+———————————–+ | 20/2021. határozatszámon | Vélemény nyilvánítók: | | elfogadta: | | | | …………………………… | | …………………………… | …………….. | | ………… | | | | Óvodai szülői szervezet nevében | | Nevelőtestület nevében | | | | | | ………………………….. | | | ………………………. | | | | | | *Az alkalmazotti közösség nevében | | | * | | +———————————–+———————————–+ | 20/2021. határozatszámon | | | jóváhagyta: | | | | | | …………………………. | | | ………………………… | | | | | | ÁMK igazgató, óvodavezető | | | | | | Ph. | | +———————————–+———————————–+ | Egyetértését kinyilvánító: | | | | | | …………………………… | | | …………………… | | | | | | Fenntartó, működtető nevében | | +———————————–+———————————–+ | Hatályos: a kihirdetés | | | napjától | | +———————————–+———————————–+ | A dokumentum jellege: | | | Nyilvános | | | | | | Megtalálható: az ÁMK igazgató, | | | óvodavezetői | | | | | | irodában | | +———————————–+———————————–+ | Eredeti példány 2db | | +———————————–+———————————–+ | Iktatószám:20/2021 | | +———————————–+———————————–+
TARTALOMJEGYZÉK
**[Bevezető]{.underline}** Hiba! A könyvjelző nem létezik.
**[I. Az SZMSZ jogszabályi alapjai]{.underline} Hiba! A könyvjelző nem létezik.**
**[I.1. Eljárásjogi megfelelőség:]{.underline}** Hiba! A könyvjelző nem létezik.
**[III.1. Az óvoda működés rendje]{.underline}** Hiba! A könyvjelző nem létezik.
**[III.3. Művelődési Ház és Könyvtár nyitva tartása]{.underline}** Hiba! A könyvjelző nem létezik.
**[III.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje]{.underline}**
**[Az óvodai nevelőmunka ellenőrzése:]{.underline}** Hiba! A könyvjelző nem létezik.
**[A vezetői ellenőrzés főbb területei:]{.underline}** Hiba! A könyvjelző nem létezik.
**[Az ellenőrzés fajtái:]{.underline}** Hiba! A könyvjelző nem létezik.
**[III.10. Az ÁMK szervezeti felépítése]{.underline}** Hiba! A könyvjelző nem létezik.
**[Az ÁMK szervezeti ábrája]{.underline}** Hiba! A könyvjelző nem létezik.
**[III. 12. 1. Szülői szervezet]{.underline}**
**[III.12.2. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok]{.underline}**
**[III 13. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja]{.underline}**
**[III.13.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje]{.underline}**
**[III.13.2. Pedagógiai szakszolgálatok]{.underline}**
**[III.13.3. Pedagógiai szakmai szolgáltatók]{.underline}**
**[III.13.4. Család és Gyermekjóléti szolgálat, Óvodai szociális segítő]{.underline}**
**[III.13.5. Általános Iskola]{.underline}**
**[III.13.6. Fenntartó]{.underline}**
**[III.13.7. Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók]{.underline}**
**[III.13.8. Alapítványi kuratórium]{.underline}**
**[III.13.9. Egyházak és az óvoda kapcsolata]{.underline}**
**[III. 17. A fakultatív hit- és vallásoktatás feltételeinek biztosítása]{.underline}**
**[III.18. Az intézményben folyó reklámtevékenység rendje]{.underline}**
**[III.19. Közművelődési feladatok]{.underline}**
**[III.20. Család - és Gyermekjóléti szolgáltatás]{.underline}**
**[III.24. A telefonhasználat eljárásrendje]{.underline}** Hiba! A könyvjelző nem létezik.
**[III.25. Záró rendelkezések]{.underline}** Hiba! A könyvjelző nem létezik.
**[MELLÉKLETEK]{.underline} Hiba! A könyvjelző nem létezik.**
[1. sz. melléklet]{.underline} **[Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat]{.underline} **
[4. sz. melléklet]{.underline} **[Etikai kódex]{.underline} **
[6. sz. melléklet]{.underline} **[Panaszkezelési szabályzat]{.underline} **
[7. sz. melléklet]{.underline} **[Iratkezelési szabályzat]{.underline} **
[10. sz. melléklet]{.underline} **[Terembérleti szabályzat (Művelődési Ház)]{.underline} **
[11. sz. melléklet]{.underline} [Élelmezési szabályzat]{.underline}……………………………………………………..98
[II. Alapító okirat (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)]{.underline} 711III.2. Az óvodai felvétel, átvétel rendje, felmentés 125561717III 7.1. Belső ellenőrzési tevékenység külső szakértő szervezet bevonásával 20III.7.2 Tanfelügyelet – pedagógiai szakmai ellenőrzés külső szakértők által 22III.7.3. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés szempontjai 22[2]{.underline}3345262829293131313232323333333333453838393941**[III. 21. A Konyha]{.underline}** 42778895027717680849 93
Bevezető
Sajószöged Község Önkormányzata 2014. augusztus 01-től a községben
működő Napközi Otthonos Óvoda és Művelődési Ház és Könyvtár intézményét
integrálta, többcélú intézményként. Az intézmény neve: Sajószögedi
Általános Művelődési Központ.
2016.01.01-vel az többcélú intézmény neve változott: Sajószögedi Általános Művelődési Központ- Család és Gyermekjóléti Szolgálat- Konyha- Művelődési Ház és Könyvtár
Hivatalos rövidítés: Sajószögedi Általános Művelődési Központ (a továbbiakban: ÁMK)
Az ÁMK (3599. Sajószöged, Ady Endre út 37.), működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) állapítja meg.
I. Az SZMSZ jogszabályi alapjai
- 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
-
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
-
229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
-
2011.évi CXCV. Törvény az államháztartásról
-
368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
-
1992 évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
-
A tanév rendjéről szóló mindenkori hatályos miniszteri rendelet
-
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
-
2012.évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
-
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
-
2011.évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól
- 62/2011. (XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
-
1997.évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
-
1993.évi XCIII. Törvény a munkavédelemről
-
335/2005. (XII.29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
-
1995.évi LXVI. Törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
-
44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
-
1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
-
15/1998. Nm. rendelet
-
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
-
9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről,
-
1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
-
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
-
149/1997.(IX.10.) Korm. r. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
-
4/2014.(II.28.) önkormányzati rendelet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról.
I.1. Eljárásjogi megfelelőség:
Nevelőtestület jogköre:
A többcélú intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény Házirendjét, Pedagógiai Programját a nevelési- oktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el, mely jogkörét nem ruházhatja át.
Fenntartó jogköre:
Az SZMSZ, a Házirend, a Pedagógiai Program, azon rendelkezéseinek hatályba lépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.
Szülők joga:
A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai Programját, Házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A szülői szervezet az SZMSZ elfogadásakor véleménynyilvánítással élhet.
Nyilvánosság:
Az SZMSZ-t, a Házirendet és a Pedagógiai Programot az ÁMK igazgató
irodájában nyomtatott formában és a Sajószöged község honlapján
lehet megtekinteni. A dokumentumokkal kapcsolatos felvilágosítást az ÁMK
igazgatótól, vagy helyettesétől lehet kérni.
II. Alapító okirat (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)
Okirat száma: 1b/2020.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) és (3) bekezdése alapján a Sajószögedi Általános Művelődési Központ-Család és Gyermekjóléti Szolgálat-Konyha-Művelődési Ház és Könyvtár alapító okiratát a következők szerint adom ki:
A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye
- A költségvetési szerv megnevezése: Sajószögedi Általános Művelődési Központ-Család és Gyermekjóléti Szolgálat-Konyha-Művelődési Ház és Könyvtár
Rövidített neve: Sajószögedi Általános Művelődési Központ
- A költségvetési szerv
Székhelye: 3599 Sajószöged, Ady Endre út 37.
**Telephelyei: **
**Telephely megnevezése** **Telephely címe**
1 Művelődési Ház és Könyvtár 3599 Sajószöged, Ady Endre út 2. 2 Család és Gyermekjóléti Szolgálat 3599 Sajószöged, Ady Endre út 12.
A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések
-
A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2014.08.01.
-
A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv
megnevezése: Sajószöged Községi Önkormányzat
székhelye: 3599 Sajószöged, Ady Endre út 71.
A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének
**Megnevezése:** **Székhelye:**
1 Sajószögedi Napköziotthonos Óvoda 3599 Sajószöged, Ady Endre út 37. 2 Művelődési Ház és Könyvtár 3599 Sajószöged, Ady Endre út 2.
A költségvetési szerv irányítása, felügyelete
- A költségvetési szerv irányító szervének
megnevezése: Sajószöged Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
székhelye: 3599 Sajószöged, Ady Endre út 71.
- A költségvetési szerv fenntartójának
megnevezése: Sajószöged Községi Önkormányzat
székhelye: 3599 Sajószöged, Ady Endre út 71.
A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Sajószöged község közigazgatási területe
A költségvetési szerv tevékenysége
A költségvetési szerv közfeladata: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott óvodai nevelés; a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 55.§-65.§-ai alapján nyilvános községi könyvtári feladatok, valamint a 76.§ (2) bekezdésében meghatározott helyi közművelődési tevékenységek, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64.§ (4) bekezdése szerinti családsegítés, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39. és 40.§.a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatok. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21.§-a szerinti gyermekétkeztetés.
A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:
szakágazat száma szakágazat megnevezése
1 851020 Óvodai nevelés
**A költségvetési szerv alaptevékenysége: **
[Óvodai nevelés, ellátás feladata:]{.underline} A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. §-a alapján az intézmény óvodai ellátás keretében neveli a gyermekeket hároméves koruktól a tankötelezettség kezdetéig. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével rendelkező, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása integrált formában, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus igénybevételével történik.
[Egyszemélyes család és gyermekjóléti szolgáltatás]{.underline} a gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 40.§-a szerint. Ellátja a Gyvt. 39. § és a 40. § (2) bekezdése szerinti feladatokat, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. § (4) bekezdése szerint családsegítés feladatait.
[Konyha:]{.underline} Gyermekétkeztetés biztosítása a gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló Gyvt. 21. § a) és b) pontja szerint, munkahelyi étkeztetés, pedagógusok és más munkavállalók étkeztetésével összefüggő feladatok ellátása.
[Közművelődési feladatok:]{.underline} A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. §-a alapján az intézmény feladata az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtése. A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. Ellátja az Önkormányzat közművelődési rendeletében meghatározott feladatokat.
[Könyvtári feladatok:]{.underline} A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 55. §-a és 65. § (2) bekezdése szerinti feladatok. A fenntartó által jóváhagyott fő céljait küldetésnyilatkozatban közzé teszi, gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését. Részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, biztosítja az elektronikus könyvtári dokumentumok elérhetőségét, a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában, segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét. Kulturális, közösségi, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat szervez, tudás-, információ és kultúraközvetítő tevékenységével hozzájárul az életminőség javításához, az ország versenyképességének növeléséhez, gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja, közhasznú információs szolgáltatást nyújt, helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt, szabadpolcos állományrésszel rendelkezik. Ellátja az Önkormányzat közművelődési rendeletében meghatározott feladatokat.
A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:
kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése
1 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 2 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 3 082044 Könyvtári szolgáltatások 4 082091 Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése 5 082092 Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása 6 082093 Közművelődés-egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek 7 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése 8 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás 9 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 10 091120 Sajátos nevelésű igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 11 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 12 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 13 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben 14 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében 15 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
A költségvetési szerv szervezete és működése
A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A magasabb vezetői megbízásról a nemzeti köznevelésről szóló törvény 67.§-a rendelkezéseinek, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013.(VIII.30.) Korm. rendelet 22.§ rendelkezéseinek megfelelően kiírt nyilvános pályázat alapján a képviselő-testület dönt. A megbízás legfeljebb 5 évre, határozott időre szól. A képviselő-testület dönt a költségvetési szerv vezetőjének felmentéséről, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:
foglalkoztatási jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály
1 közalkalmazotti jogviszony A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2 munkaviszony a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések
A köznevelési intézmény
-
típusa: többcélú intézmény, általános művelődési központ
-
alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés; a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos igényű gyermekek óvodai nevelése
-
gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: A költségvetési szerv pénzügyi és számviteli feladatait a Sajószögedi Polgármesteri Hivatal (3599 Sajószöged, Ady Endre út 71.) pénzügyi szervezeti egysége látja el.
A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény
feladatellátási hely megnevezése alapfeladat megnevezése munkarend megjelölése maximális gyermek-, tanulólétszám
1 Sajószögedi Általános Művelődési Központ-Család és Gyermekjóléti Szolgálat-Konyha-Művelődési Ház és Könyvtár Óvodai nevelés 75
A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:
ingatlan címe ingatlan helyrajzi száma vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga az ingatlan funkciója, célja
1 3599 Sajószöged, Ady Endre út 37. 369 használati jog óvoda, konyha 2 3599 Sajószöged, Ady Endre út 2. 3 használati jog Művelődési Ház és Könyvtár
III. Az ÁMK köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok
Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok
Az intézmény működési rendjét az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:
-
Alapító okirat
-
Szervezeti és Működési Szabályzat
-
Pedagógiai program
-
Házirend
-
Éves munkaterv
III.1. Az óvoda működés rendje
A gyermekek fogadása (nyitva tartás), ÁMK igazgató, óvodavezető benntartózkodása
-
Az óvoda (hétfőtől - péntekig) ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik.
-
Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.
-
Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig a szülőket tájékoztatni kell.
-
A napi nyitvatartási idő: 10 óra.
-
Nyitva tartás: 6.30-tól ‑16.30-ig,
- Az óvodát a munkarend szerint reggel 6^00^ órára érkező dajka nyitja 6^30^-tól óvodapedagógus fogadja a gyerekeket a csoportban.
-
A hivatalos ügyek intézése az ÁMK igazgató, óvodavezető irodájában történik.
-
A nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti, indokolt kérelmek alapján – az óvodavezető ad engedélyt; ekkor, a hivatalos nyitva tartási idő előtti, illetve a hivatalos zárási idő utáni időszakra dajkai felügyeletet kell biztosítani.
-
Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést a vezető engedélyezi
-
Nevelés nélküli munkanapot a Köznevelési t
rv. szerint évi 5 alkalommal vehet igénybe a nevelőtestület. Ezek időpontjáról az első szülői értekezleten, illetve a faliújságon kell tájékoztatni a szülőket; alkalmanként pedig az adott nap előtt 10 nappal.
Az óvodában a napirendet úgy alakítottuk ki, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.
Az ÁMK igazgató, óvodavezető intézményben való benntartózkodásának rendje
- Az óvoda nyitvatartási idejében reggel 8^00^ órától délután 16^00^ óráig az ÁMK igazgató, óvodavezető vagy az óvodavezető helyettes az óvodában tartózkodik.
Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések
-
Az óvoda helységeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az Alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.
-
Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező, ÁNTSZ által meghatározott védőruhába öltözött a tálalási feladat ellátására megbízott személy léphet be.
-
Az óvodában tilos a reklám tevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezet védelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze.
-
Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Kivéve az óvoda által megszervezett könyv -, játék vásár, a Szülői Szervezet által szervezett rendezvények, és az óvodát támogató gyűjtések esetén.
-
Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
-
Az óvoda helyiségének használói felelősek:
-
az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért,
-
az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
-
a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
-
az intézmény SZMSZ-ben, valamint a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
-
A csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakor tartózkodhat. (nyílt nevelési nap, ünnepélyek, szülői értekezlet, beszoktatás)
-
Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos.
-
Az intézmény egész területén dohányozni tilos.
-
A mobil telefon használata munkaidőben korlátozott, nem zavarhatja a munkavégzést. A dolgozók gyermekcsoportban a mobil telefont nem használhatják! Az óvoda telefonjainak használata csak belső szabályozás szerint történhet.
-
Minden dolgozónak érvényes – egészségügyi vizsgálattal kell rendelkeznie. A munkaköri alkalmassági igazolást a munkavédelmi megbízottnak kell átadni, aki figyelemmel kíséri annak érvényességi idejét.
-
Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak
III.2 Az óvodai felvétel, átvétel rendje, felmentés
-
Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik.
-
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.
-
A szülő -tárgyév május 25. napjáig benyújtott -kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a Járási Hivatal) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.
-
Az adott évben kezdődő nevelési évre történő beiratkozásra minden évben április 20 -május 20. között kerül sor a fenntartó által meghatározott időpontban. A fenntartó települési önkormányzat az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról, valamint az óvoda nyitvatartásának rendjéről hirdetményt tesz közzé.
- Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni:
-
A gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványokat.
-
A szülő személyazonosságát igazoló hatósági igazolványokat és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.
-
Meg kell adnia mindenkori elérhetőségét, későbbiek során pedig be kell jelentenie az esetleges változásokat.
-
A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik.
-
A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban, a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli a szülővel legkésőbb a beiratkozás utolsó napját követő 30. napig. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét. Az óvodavezetőjének döntése ellen a kézhez vételtől számított 15napon belül Sajószöged község Jegyzőjéhez címzett és az óvoda vezetőjéhez benyújtott kérelemmel kérheti a szülő/gondviselő a döntés felülvizsgálatát.
-
Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Amennyiben ez nem teljesül, vagy azok ellenére bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. Amennyiben a felszólítás ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Amennyiben az óvodavezető által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.
-
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők, és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. A felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja.
-
A sajátos nevelési igényű gyermekek szakértői vélemény alapján az óvodai csoportokban integráltan kerülnek felvételre. Speciális ellátásukat utazó gyógypedagógus látja el. A gyermek felvétele után az óvodába járás kötelező az óvodaköteles gyermeknek
Tankötelessé válás:
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
Az óvodai elhelyezés megszűnésére vonatkozó rendelkezések
A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.
Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell.
Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
b) a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,
c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
d) az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
e) óvodaköteles kor elérése előtt a szülő írásban bejelentette, hogy gyermeke kimarad
III.3. Művelődési Ház és Könyvtár nyitva tartása
- Művelődési Ház nyitva tartása: munkaterv szerint
A napi nyitvatartási idő igazodik a helyi körülményekhez, művelődési szokásokhoz, a községi rendezvények időpontjához.
A nyitva tartási idő esetenkénti meghosszabbítása, ill. változtatása az ÁMK igazgató hatásköre,. amit a polgármester egyetértésével gyakorol.
- Könyvtár nyitva tartása:
Hétfő- 9.^00^-16.^00^-ig
Kedd 9.^00^-16.^00^-ig
szerda: 9^00^-17^00^
csütörtök: 9.^00^-16.^00-^ig
Péntek: 9.^00^-15.^00^-ig
Szombat: 8.^30^-14.^30^-ig
A könyvtár heti nyitvatartási ideje: 41 óra.
Mivel a Művelődési Ház és Könyvtár alkalmazottja 1 fő segéd könyvtáros, 1 fő takarító a folyamatos működés érdekében jól átgondolt munkaidőt kell tervezni.
A nyitvatartási időn kívül reggel 8^00^-tól nyitva van a Művelődési Ház és Könyvtár ebben az időszakban is, ha szükség van rá, természetesen kiszolgáljuk a község lakosságát, könyvtári szolgáltatás nyújtásával.
A könyvtári szolgáltatás a községi rendezvények ideje alatt szünetel.
A hosszú hétvégék alkalmával a szombati, valamint Karácsony és Szilveszter közötti időszakban a könyvtár zárva tart.
Rendkívüli munka, túlmunka:
A Művelődési Ház és Könyvtár nyitvatartási időn túli, ill. a hétvégi nyitva tartási idejét az ÁMK igazgató a mindenkor működő csoportok, programok, házon kívüli programok és a személyi feltételek figyelembevételével határozza meg. A napi nyolc óra munkaidőn túli túlmunka kizárólag az igazgató utasítására végezhető, amennyiben eseti rendezvények, az intézmény működésének biztosítása érdekében halaszthatatlan és szükséges. A túlmunka megváltása ugyanannyi szabadidő biztosítása. A túlmunka után járó órák nem gyűjthetők össze, az intézmény zavartalan működésének biztosítása mellett kell kivenni két munkahéten belül.
**III.4. Család és gyermekjóléti szolgáltatás **
ügyfélfogadási rendje
Hétfő: 8-12
Kedd:13-16
Szerda: 8-12
Péntek:8-12
Sajószöged, Ady E. út 12.
terepmunka: 20 óra
hivatalos ügyintézés: 5 óra
Helye: Sajószöged, Ady E. út 12.
III.5. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje és a munkavégzés általános szabályai
A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10-15 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, átöltözve, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse.
A munka- és pihenőidő
Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni, továbbá munka idejének letelte utáni 15 percben az aznap használt eszközeit a szertári rendnek megfelelően elhelyezze.
A teljes napi munkaidő: napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). Az óvodapedagógusok kötelező óraszáma:6,5 óra. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, családokkal történő programok stb.) a pedagógus a kötelező órájának letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető a heti 40 órás munka idejének terhére.
Nem munkaidő:
-
a munkavállaló, lakó- vagy tartózkodási helyéről, a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről, a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.
-
A munkaközi szünet: A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő a hat órát meghaladja, húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.
-
A napközben igénybe vett munkaközi szünet értelemszerűen megnöveli a napi munkaidőt. A munkaközi szünet igénybevételi szándékát az ÁMK igazgató, óvodavezetőnek kell jelezni az igénybe vétel előtt, legkésőbb a munkába álláskor, hogy biztosítani tudja a szakszerű helyettesítést.
Munkából való távolmaradás jelentése: A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az ÁMK igazgatónak, óvodavezetőnek, vagy az óvodavezető helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen.
Az intézmény alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben az ÁMK igazgatónak, óvodavezetőnek engedélyével hagyhatják el az intézményt.
Az intézmény dolgozói munkaidő beosztásukat az ÁMK igazgatójának, óvodavezetőjének, óvodavezető helyettesének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélhetik csak el.
A munkavégzés általános szabályai: Az ÁMK dolgozói munkájukat megfelelő szakértelemmel és gondossággal, a munkájukra vonatkozó szabályok, előírások, utasítások (munkaköri leírás), és szokások (etikai kódex) szerint végzik.
III.6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az Általános Művelődési Központtal
- Az ÁMK szolgáltatásainak igénybe vétele a külső használók számára nyitottságot feltételez. Az óvodai intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő munka nyugodt feltételeit.
-
A gyermeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az ÁMK igazgatónak, óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelennek meg az óvodában.
-
A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az ÁMK igazgató, óvodavezetővel valóegyeztetés szerint történik.
-
Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az ÁMK igazgató, óvodavezető engedélyezi indokolt esetben.
-
Az óvodával együttműködési megállapodást kötött szolgáltatóknak, a megállapodásban leírt időpontban (tánc, angol, stb.).
-
Az ÁMK-ban szervezett közművelődési programokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben.
-
Közművelődési rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, illetve a közönség fogadásáért a közművelődési egység a felelős. A program befejeztével az épület megfelelő rendben való elhagyását a közművelődési dolgozó kíséri figyelemmel.
-
Az engedélyezett vásárok, bemutatók közönségét a kijelölt helyen kell fogadni.
-
**A nagyterem bérbeadása esetén az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevétel és a külső személyek belépésének, benntartózkodásának rendjét. **
-
Az óvoda védőnője, gyermekorvosa.
-
Az óvoda szolgáltatói az együttműködési megállapodástól eltérő foglalkozások pótlására, valamint szülők részére rendezendő nyitott órákra.
-
A szakszolgálatok munkatársai.
ÁMK igazgatóval, óvodavezetővel való egyeztetés után felügyelet nélkül tartózkodhatnak az óvodában:
-
A fenntartó képviselői.
-
A kormányhivatal ellenőrzést végző megbízottai.
-
ÁNTSZ, Tűzoltósági, Munkavédelmi ellenőrzést végző megbízottak.
-
A Vagyonkezelő Műszaki Szervezet munkatársai.
Az Nevelési Intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet, egyházi szervezet nem működhet.
**III.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje **
Az intézmény pedagógiai munkájának belső ellenőrzésének megszervezéséért, hatékony működéséért az ÁMK igazgató, óvodavezető a felelős.
-
Az ÁMK igazgató, óvodavezető ellenőrzési rendszert dolgoz ki és működtet az intézmény pedagógiai kulcsfolyamatait érintő területeken. Az ÁMK igazgató óvodavezető elkészíti az Intézmény ellenőrzési folyamatainak leírását.
-
Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az ÁMK igazgatója, óvodavezetője dönt.
Az ÁMK igazgató óvodavezető felelős a pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvégzéséért és dokumentálásáért.
Az óvodai nevelőmunka ellenőrzése:
Az ellenőrzést az ÁMK igazgató óvodavezetője, helyettese és a BECS megbízott tagjai az éves munkatervben foglaltak és a BECS munkaprogramja szerint végzik.
Az ellenőrzés során a szakmai segítségnyújtás és az ösztönzés kerül előtérbe, hogy elősegítse a pedagógiai programban meghatározott tevékenységek teljesülését.
Az észlelt hibákról és a kijavításuk érdekében intézkedési terv készül.
A Belső Ellenőrzési Csoport
A belső értékelési csoport tagja 4 fő, tagjait az ÁMK igazgató, intézményvezető jelöli ki/kéri fel 5 évre.
**A jelölés elvei, szempontjai **
-
megfelelő szakmai felkészültség, elkötelezettség, feladatokban aktív részvétel,
-
minőségbiztosítás működtetésében való jártasság, képzettség, elkötelezettség a minőség iránt,
-
terhelhetőség, rugalmasság, megbízhatóság, jó együttműködési készség, hitelesség,
-
megfelelő szintű informatikai tudás,
-
határozatlan időtartamú kinevezés.
**Belső ellenőrzési csoport feladata **
-
az önértékelés előkészítése, megtervezése, pedagógusok és partnerek tájékoztatása,
-
belső elvárás rendszer megfogalmazása a nevelőtestület bevonásával,
-
5 évre szóló Intézményi Önértékelési Terv és éves Intézményi Önértékelési Terv elkészítése,
-
az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer kezelése.
A vezetői ellenőrzés főbb területei:
-
a munkakörrel kapcsolatos feladatok végzése (mód és hatékonyság),
-
a munkafegyelemmel összefüggő kérdések.
Az ellenőrzés fajtái:
-
A pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja az óvodapedagógusok munkájának belső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében.
-
A pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen a foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza.
-
A tervszerű, előre egyeztetett időpont szerinti ellenőrzés az érintett dolgozók esetében évente legalább két alkalommal történik. A tapasztaltakról jegyzőkönyv készül, amelyet mindkét fél aláírásával igazol.
-
Eseti (spontán, alkalomszerűen) ellenőrzés a problémák feltárása, megoldása érdekében történik.
-
Írásbeli, szóbeli beszámoltatás.
[Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: ]{.underline}
- szülői szervezet
Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell.
A nevelési évzáró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, tapasztalatait, a hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
A pedagógiai munka belső ellenőrzési tervének a konkrét megvalósításának ütemtervét az éves munkaterv/BECS munkaterv tartalmazza.
III 7.1. Belső ellenőrzési tevékenység külső szakértő szervezet bevonásával:
A 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 2.§ b) pontja alapján a belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. Az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében a belső ellenőrzés rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének eredményességét, gazdaságosságát és hatékonyságát.
A belső ellenőrzési tevékenység külső szakértő szervezet bevonásával valósul meg. A belső ellenőrzés intézményünknél az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján történik.
A belső ellenőrzést végző szervezet tevékenységét a polgármesteri hivatal költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.
A belső ellenőrzés feladata
A belső ellenőrzés céljainak elérése érdekében – többek között – információkat gyűjt és értékel, elemzéseket készít, ajánlásokat tesz és tanácsokat ad a költségvetési szerv vezetője számára a vizsgált folyamatokra vonatkozóan, valamint a tudomására jutott jelentős kockázati kitettségről, eseményről, kontrollhiányosságról a költségvetési szerv vezetőjét azonnal tájékoztatja.
Bizonyosságot adó tevékenység
A belső ellenőrzés elemzi, értékeli az irányítási folyamatokat és a belső kontrollrendszer kialakítását, működését aszerint, hogy azok eredményesen, hatékonyan és gazdaságosan biztosítják-e a szervezeti célok megvalósulását. E feladata körében a belső ellenőrzés elsősorban
-
elemzi és értékeli a belső kontrollrendszer működését (a kontrollkörnyezetet, kockázatkezelést, kontrolltevékenységeket, az információáramlást és kommunikációt, valamint a nyomon követés folyamatait), vizsgálja eredményességét, hatékonyságát és gazdaságosságát;
-
az ellenőrzések során megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat fogalmaz meg;
-
a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket nyomon követi.
A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladatait részletesen a Bkr. 21. § (2) bekezdése határozza meg.
A belső ellenőrzés feladata annak vizsgálata, hogy az irányítási és a vezetés által kialakított, működtetett belső kontrollrendszer megfelel-e az alábbi követelményeknek:
-
A szervezeti célkitűzések összhangban vannak a szervezeti stratégiával.
-
A szervezeti célkitűzések elérésére kidolgozott mutatórendszer megfelelő.
-
A szervezeti folyamatok kialakítása biztosítja a célkitűzések megvalósulását; a folyamatok belső szabályozása teljes, naprakész, naprakészségük biztosított, a felelősségek, feladatok egyértelműen meghatározottak.
-
A kidolgozott programok, tervek és célkitűzések megvalósulnak.
-
A szervezeti célkitűzések elérését veszélyeztető kockázatokat a szervezet kockázatkezelési rendszere képes azonosítani, elemezni és azokat - a szervezet kockázatviselési hajlandóságának figyelembe vételével - megfelelően kezelni.
-
A költségvetési szerv munkafolyamataiban a belső kontrollok kialakítása megfelel az elvárásoknak, képesek a kockázatokból fakadó veszteségek mérséklésére és folyamatos korszerűsítésük biztosított.
-
Az alkalmazottak tevékenysége megfelel a jogszabályokban, szabályzatokban és a vonatkozó szerződésekben foglalt rendelkezéseknek.
-
Az eszközökkel gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak, valamint a vagyon megóvásáról megfelelően gondoskodnak.
-
Az egyes vezetők, szervezeti egységek közötti információáramlás, kommunikáció és együttműködés megfelelő.
-
A pénzügyi-, irányítási- és operatív működésre vonatkozó adatok, információk és beszámolók pontosak, megbízhatóak és a megfelelő időben rendelkezésre állnak.
-
A szervezet vezetői a releváns eseményekről és tevékenységekről rendszeres jelleggel, strukturált, döntéstámogató információkhoz jutnak, amely által a különböző szintű szervezeti célok megvalósításának folyamata figyelemmel kísérhető, valamint a feltárt hiányosságok megszüntetése biztosított.
Tanácsadó tevékenység
A belső ellenőrzés tanácsadó tevékenységével támogathatja a szervezet vezetőit, a költségvetési szerv vezetőjének megbízása alapján. A tanácsadó tevékenység keretében ellátható feladatokról a Bkr. 21. § (4) bekezdése rendelkezik, azonban a jogszabályban meghatározott feladatokon túlmenően további feladatok is elláthatók, amennyiben azok megfelelnek a belső ellenőr függetlenségére vonatkozó előírásoknak.
A belső ellenőrzési vezető tájékoztatja a költségvetési szerv vezetőjét a bizonyosságot adó és a tanácsadó tevékenység során feltárt, a belső kontrollrendszer hatékonyságának, minőségének javítására vonatkozó lehetőségekről. A belső ellenőrzés – mint vezetőt támogató tevékenység – nem mentesíti ugyanakkor a vezetőket azon felelősségük alól, hogy a kockázatokat kezeljék, illetve a belső kontrollrendszert működtessék. A belső ellenőrzés a szervezet belső kontrollrendszerének javítása érdekében javaslatokat tesz, de e javaslatok végrehajtása, vagy más intézkedések kezdeményezése kizárólag a vezetők felelősségi körébe tartozik.
III.7.2 Tanfelügyelet – pedagógiai szakmai ellenőrzés külső szakértők által
2015. szeptembertől a Nemzeti köznevelési törvény előírja a tanfelügyeleti rendszer működtetését, mely jogszabályi hátterét a 20/2012 EMMI rendelet adja. Az ellenőrzést legalább 5 évente egyszer el kell végezni minden köznevelési intézményben.
Az ellenőrzés feladata és célja a pedagógusok, intézményvezetők valamint az intézmények értékelésén keresztül a nevelési oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása. Az ellenőrzések során a módszerek, eljárás rendek egységesek.
Az ellenőrzés az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott Országos tanfelügyelet kézikönyv óvodák számára tájékoztató anyag alapján történik. Az ellenőrzés tervezése és ütemezése az Oktatási Hivatal feladata.
III.7.3. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés szempontjai
-
Minőségi munkát az végez, aki szívvel-lélekkel, folyamatosan tudása és szeretete legjavát, maximumát adja a gyerekeknek.
-
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése.
-
Személyi feltételeket nélkülöző csoportvezető óvónők többletmunkájának figyelembe vétele. Magas létszámú csoportban kiemelkedő munkavégzés.
-
A gyermekek fejlődése érdekében munkaidőn túl végzett tevékenység.
-
Megfelelő munkaszellem - pontos, megbízható, segítőkész, jó szervező. Gyermekekkel, szülőkkel jó kapcsolatot tartó.
-
Folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a nevelőtestület tagjaival nevelési és szakmai kérdésekben.
-
Folyamatos, példamutató önképzés.
III.8. Szakmai munka ellenőrzése a közművelődési egységnél
[Az ellenőrzés kiterjed:]{.underline}
-
a közművelődési rendezvényekre, előadásokra,
-
a tanfolyami- és klub kisközösségekre,
-
az intézményhasználó egyének, csoportok, civil szervezetek igénybevétel szerint helyiség használatát,
-
bérleti díjak, terembérleti szerződések ellenőrzése.
[Az ellenőrzés módszere: ]{.underline}
-
személyes tapasztalatszerzés,
-
munkanapló ellenőrzése.
Az ellenőrzések tapasztalatai rögzítésre kerülnek az ellenőrzési naplóban, amely a feltárt hiányosságokat, a kiküszöbölésükre vonatkozó javaslatokat, intézkedéseket is tartalmazza.
III.9. Szakmai munka ellenőrzése Család- és gyermekjóléti szolgáltatásnál
[Az ellenőrzés módjai lehetnek:]{.underline}
-
közös családlátogatás,
-
esetmegbeszélés,
-
írásos dokumentum vizsgálata,
-
gondozott, és hozzátartozói vélemények megismerése,
-
beszámoltatás szóban, írásban.
[]{.underline}
[Az ellenőrzés elvei]{.underline}
-
az ellenőrzés legyen segítő szándékú, humánus, nyílt, őszinte,
-
a hibák feltárása a szakmai munka fejlődését szolgálja,
-
az ellenőrzésnél vizsgálni kell a munkakörre, feladatkörre meghatározott követelmények teljesítését, eredményességét, hatékonyságát, az alkalmazott módszerek hatékony alkalmazását stb.
-
az ellenőrzés tényét dokumentálni kell.
III.10. Az ÁMK szervezeti felépítése
AZ ÁMK DOLGOZÓI KOLLEKTÍVÁJA
Nevelő, oktató munkát végzők, nevelőmunkát segítők:
ÁMK igazgató, óvodavezető, óvodapedagógus (főiskola) 1 fő
Óvodavezető helyettesóvodapedagógus (főiskola) 1.fő
Óvodapedagógus (főiskola) 4 fő
Pedagógiai asszisztens 1 fő
Szakképzett dajka ( részben) 3 fő
Szakalkalmazottak:
Segéd könyvtáros 1 fő
Család és gyermekjólét szolgálat 1 fő
Egyéb munkakörben technikai dolgozók:
Élelmezésvezető 1 fő
Szakács 1 fő
Konyhai kisegítő, 8 órás 2 fő
Takarító 1 fő
Az ÁMK szervezeti ábrája
–
III.11. Az ÁMK igazgató, óvodavezető feladat- és hatásköre, átruházott feladat- és hatáskörök
Az ÁMK igazgató, óvodavezető feladat és hatásköre
Az intézmény élén az ÁMK igazgató, óvodavezető áll, akit az óvodavezető helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatainak ellátásában.
Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja – a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével – a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat.
Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a 2011. évi CXC. törvény nemzeti köznevelésről határozza meg.
Biztosítja az intézmény (tagintézmény) működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Támogatja az intézmény munkáját, segítő szervezetek, testületek, közösségek tevékenységét.
Folyamatosan értékeli a szervezeti egységek munkáját.
Az ÁMK igazgató, óvodavezető felelős:
-
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért,
-
a pedagógiai, közművelődési, család és gyermekjóléti munkáért,
-
a tervezés, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, statisztikai adatszolgáltatásért, annak hitelességéért,
-
a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért,
-
a nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
-
a gyermekbalesetek megelőzéséért,
-
a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
-
a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért,
-
az intézmény ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért,
-
a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért,
-
az ÁMK költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért.
-
a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért (Etikai Kódex)
Az ÁMK igazgató, óvodavezető feladata:
Az ÁMK igazgató**,** óvodavezető egy személyben az óvoda, a család és gyermekjóléti és a közművelődési intézmény vezetője.
Feladata:
- gyakorolja a teljes munkáltatói jogkört az intézmény dolgozói felett,
-
szakmai együttműködés irányítása és szervezése az óvodában és a közművelődési egységnél,
-
a nevelő, oktató, és közművelődési munka irányítása és ellenőrzése, a tevékenységek koordinálása,
-
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése,
-
az ÁMK pedagógiai, művelődési programjának megvalósításához szükséges személyi és tárgyi, valamint módszertani feltételeiről gondoskodik,
-
a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor,
-
a Szülői Szervezet működési feltételeinek biztosítása, tervszerű együttműködés kialakítása,
-
együttműködik az egyházak képviselőivel, biztosítja a hit-és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket,
-
teljes körűen képviseli az ÁMK-t külső szervek előtt, de a képviseletre- meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat,
-
ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat,
-
a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetése, az adatvédelmi szabályok megtartása,
-
felel az intézmény által rendezett szervezeti, társadalmi ünnepek megszervezéséért, amelyben igénybe veszi a közművelődési egység munkáját,
-
az intézménybe jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala,
-
az igazgatási feladatok ellátása:
-
az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása,
-
a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek érettségével kapcsolatos igazolások kiadása,
-
a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről.
-
Az óvodavezető-helyettes
Vezetői tevékenységét az ÁMK igazgató, óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi.
Különleges felelőssége
-
Az ÁMK igazgató, óvodavezető távollétében – korlátozott jogkörben – teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.
-
A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.
-
Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.
-
A bélyegző használatáért teljes felelősséggel tartozik.
Az óvodavezető-helyettes felelős:
-
a tanügyi nyilvántartások jogszabályban, továbbá intézményi szabályzatban (határozatban) rögzített vezetéséért
-
a helyettesítések megszervezéséért
-
a szülői szervezet működésének segítéséért
-
szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért
-
a tanfelügyeleti és a PÉM rendszer működtetéséért.
-
a belső továbbképzések megszervezéséért, nyilvántartásáért
-
az alkalmazotti értekezletek előkészítéséért, lebonyolításáért
-
a szakmai könyvtár fejlesztéséért
-
az intézményi projektek megvalósulásáért
Az óvodavezető-helyettes feladatai:
Az ÁMK igazgató, óvodavezető külön megbízása alapján részt vesz a vezetői munkában
-
szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket
-
az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek, szervezetek előtt
-
koordinálja az intézmény működéséhez szükséges jogszabályokban előírt belső szabályzatok elkészítését és gondoskodik azok aktualizálásáról
-
szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát
-
pályakezdő-gyakornok, újonnan belépő pedagógus szakmai munkáját segíti
-
a költségvetés előtervezésénél összeállítja a hiányzó eszközlistát, amellyel kapcsolatban egyeztet az óvodapedagógusokkal, a pedagógiai asszisztensekkel, a dajkákkal és a technikai dolgozókkal
Az óvodavezető-helyettes ellenőrzési feladatai:
-
részt vesz a pedagógiai munka belső ellenőrzésében
-
ellenőrzi az intézményi szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelő munkavégzést.
Beszámolási kötelezettsége kiterjed:
-
az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára
-
a belső ellenőrzések tapasztalataira
-
az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére
III.11.1. Az ÁMK igazgató, óvodavezető vagy óvodavezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje
A többcélú intézmény vezetője távollétében és akadályoztatása esetében az óvodavezető-helyettes intézkedik az azonnali döntést igénylő ügyekben. Az óvodavezető tartós távolléte esetén az óvodavezető-helyettes jogköre teljessé válik. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét, ide nem értve az évi rendes szabadságot.
Az óvodavezető és az óvodavezető-helyettes együttes akadályoztatása esetén a helyettesítés a következőképpen történik: az azonnali döntést igénylő kérdésekben az intézményhez köthető leghosszabb közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező óvodapedagógus jogosult intézkedni.
Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyerekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
Az óvodavezető, illetve az óvodavezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:
-
az ügyeletes vezető csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető vagy vezető-helyettes helyett,
-
az ügyeletes vezető csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott,
-
a helyettesítés során az ügyeletes vezető a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
Ezen túlmenően a benntartózkodás alapján intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
III.12. Az ÁMK igazgató, óvodavezető és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje
III. 12. 1. Szülői szervezet
Az óvodai szintű szülői szervezettel való együttműködés szervezése az ÁMK igazgatónak, óvodavezetőjének feladata. Az ÁMK igazgató, óvodavezető és a szülői szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves munkaterv és a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülői szervezet működésének feltételeiről az ÁMK igazgató, óvodavezető gondoskodik. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend is tartalmazza.
A szülők a Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet, hozhatnak létre.
A szülői szervezet saját munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt.
A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a Házirend is tartalmazza.
A szülői szervezet elnökével az ÁMK igazgató, óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az ÁMK igazgató, óvodavezető tartja a kapcsolatot.
Az óvoda a szülői szervezet képviselőinek értekezletet hív össze, vagy a szülői szervezet elnökét/képviselőjét meghívja a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda SZMSZ-e a szülői szervezet részére véleményezési, tanácskozói jogot biztosít.
A meghívás a napirend írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.
Az ÁMK igazgatója, óvodavezetője a szülői szervezet képviselőit legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.
Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezet képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást.
Az óvodás gyermek fejlődéséről, magatartásában, érzelmi életében bekövetkezett változásokról való tájékoztatás a csoportos óvodapedagógus, adott esetben az intézményvezető feladata és kötelessége.
A szülői szervezet
-
figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét
-
bármely, gyermekeket érintő kérdésben tájékoztatást kérhet
-
képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában
-
nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti
A szülői szervezet, véleményezési jogot gyakorol:
-
a Pedagógiai Program elfogadásakor
-
az SZMSZ elfogadásakor
-
a Házirend elfogadásakor
-
a munkaterv elfogadásakor (a nevelési év rendjének meghatározásában)
-
az adatkezelési szabályzat elfogadásakor
-
a fakultatív hit- és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában
-
a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában
-
az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
-
az ÁMK igazgató, óvodavezető és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjának meghatározásában
-
a Pedagógiai Program, az SZMSZ és a Házirend nyilvánosságával kapcsolatosan
-
a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. a szükséges ruházati felszerelésekkel kapcsolatosan)
-
a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok összeghatárának megállapításakor
-
ÁMK igazgató, óvodavezető pályázatnál
-
az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan
A szülői szervezet véleményezési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni.
A szülői szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a soron következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról.
III.12.2. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok
A nevelési intézmény nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
A nevelőtestület dönt
-
a pedagógiai program elfogadásáról,
-
az SZMSZ elfogadásáról,
-
az éves munkatervének elfogadásáról,
-
az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
-
a továbbképzési program elfogadásáról,
-
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
-
a házirend elfogadásáról,
-
az óvodavezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,
-
jogszabályban meghatározott más ügyekben
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
A nevelőtestület a nevelési év folyamán az éves munkatervben meghatározottak szerint rendes és – szükség szerint – rendkívüli értekezletet tart.
A nevelőtestület értekezleteit meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze.
A pedagógusok felelőssége és kötelessége, hogy a napirend alapján felkészüljenek, beszámolási kötelezettségüknek eleget tegyenek, és érdemi hozzászólásaikkal segítsék a cél elérését.
Az óvodavezető rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.
A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet nevelési időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.
III 13. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja
Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel.
III.13.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje
A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletére vonatkozó feladatellátás alapja a fenntartó és az egészségügyi szolgáltató által megkötött megállapodás tartalma.
[Kapcsolattartó:]{.underline} az ÁMK igazgatója, óvodavezetője.
[Feladata:]{.underline} biztosítja a munkafeltételeket, gondoskodik a gyermekek felügyeletéről, vizsgálatokra való előkészítéséről, a szülők tájékoztatásáról.
[A kapcsolat tartalma:]{.underline} A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat az 51/1997. (XII. 18.) MN-rendelet szabályozza.
[A kapcsolat formája:]{.underline} egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre.
[Gyakoriság:]{.underline} nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint.
III.13.2. Pedagógiai szakszolgálatok
[Kapcsolattartó:]{.underline} az ÁMK igazgatója, az óvodavezető helyettese és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.
[A kapcsolat tartalma:]{.underline} a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.
[A kapcsolat formája:]{.underline} vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.
[Gyakoriság:]{.underline} nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.
III.13.3. Pedagógiai szakmai szolgáltatók
[Kapcsolattartó:]{.underline} az ÁMK igazgatója, óvodavezetője.
[A kapcsolat tartalma:]{.underline} a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés.
[A kapcsolat formája:]{.underline} továbbképzések, konferenciák, konzultációk, szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat.
[Gyakoriság:]{.underline} nevelési évenként meghirdetett időpontokban és gyakorisággal.
**III.13.4. Család és Gyermekjóléti szolgálat, Óvodai szociális segítő **
[Kapcsolattartó:]{.underline} ÁMK igazgatója, óvodavezetője
[A kapcsolat tartalma:]{.underline} a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.
[A kapcsolat formája, lehetséges módja:]{.underline} esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel, segítség kérése, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.
-
a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja
-
amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen
-
esetmegbeszélés – az óvoda részvételével, a szolgálat felkérésére
-
szülők tájékoztatása révén (a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresést.
[Gyakoriság:]{.underline} szükség szerint.
III.13.5. Általános Iskola
[Kapcsolattartó:]{.underline} az ÁMK igazgató, óvodavezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.
[A kapcsolat tartalma:]{.underline} a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda – iskola átmenet megkönnyítésével, információk továbbítása a szülőknek.
[A kapcsolat formája:]{.underline} kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel.
[Gyakoriság:]{.underline} a közeli iskolák megkeresésére látogatás az iskolai beiratkozás előtt és az első félévet követően.
III.13.6. Fenntartó
[Kapcsolattartó:]{.underline} ÁMK igazgatója, óvodavezetője
[A kapcsolattartás tartalma:]{.underline} az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek képviselete.
[A kapcsolattartás formája:]{.underline} vezetői értekezletek, kiállítások, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, írásos beszámoló.
III.13.7. Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók
[Kapcsolattartó:]{.underline} az ÁMK igazgató, óvodavezető, vagy helyettese.
[A kapcsolat tartalma:]{.underline} színvonalas gyermekműsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.
[A kapcsolat formája:]{.underline} intézményi programok szervezése, intézményen kívüli kulturális programok látogatása, illetve ajánlása a szülőknek.
[Gyakorisága:]{.underline} az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével.
III.13.8. Alapítványi kuratórium
[Kapcsolattartó:]{.underline} ÁMK igazgató, óvodavezető.
[A kapcsolat tartalma:]{.underline} a nevelőtestület és a szülői szervezet tájékoztatása az Alapítvány munkájáról.
[Gyakoriság:]{.underline} nevelési évenként a kuratórium és az intézményi igények alapján.
[]{.underline}
III.13.9. Egyházak és az óvoda kapcsolata
[Kapcsolattartó:]{.underline} ÁMK igazgató, óvodavezető
[A kapcsolat tartalma:]{.underline} hittan szervezésének lehetőségei az óvoda, a szülő kérése alapján, a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást biztosít.
[A kapcsolat formája]{.underline}: telefonos, személyes megbeszélés az egyház képviselőjével.
[Gyakoriság:]{.underline} alkalomszerűen.
III.14. Az ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, ápolása az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége.
Az intézményben a nemzeti ünnepek, megemlékezések rendezését az éves munkatervben történő ütemezés szerint felelősök megjelölésével valósul meg.
Az óvoda ünnepei, rendezvényei:
[A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával:]{.underline}
-
karácsony,
-
farsang
-
anyák napja,
-
évzáró (ballagás).
Az óvodában a farsang, az anyák napja, valamint az évzáró nyilvános. Az anyák napja és az évzáró azonos időpontban is szervezhetők. Ezekre meghívást kaphatnak a szülők és más vendégek is.
[A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:]{.underline}
-
húsvét,
-
gyermeknap,
-
mikulás nap.
Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek név- és születésnapjáról.
[A népi hagyományok ápolása körében történik a]{.underline}
-
jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése,
-
népi kézműves technikákkal való ismerkedés.
Tanulmányi kirándulások, séták, színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik.
Művelődési Ház és Könyvtár rendezvényei, programjai: (az éves munkaterv tartalmazza)
[Községi hagyományos ünnepek, rendezvények:]{.underline}
-
Pótszilveszter nyugdíjasoknak,
-
Jótékonysági bál az óvoda javára,
-
1848 - 1849. március 15. Forradalom és Szabadságharc megünneplése,
-
Játszóházak különböző ünnepekre (húsvét, anyák napja),
-
Május 1. Családi Majális,
-
Gyermeknap a Szabadidő Parkban,
-
Falunap,
-
Szépkorúak hete,
-
1956. október 23. Szabadságharc megünneplése,
-
Községi Karácsony.
[]{.underline}
III.15. Intézményi védő, óvó előírások és a biztonságos működést garantáló szabályok
Az intézményi védő, óvó előírások
A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.
Minden óvodapedagógus közoktatási, köznevelési törvényben meghatározott feladatát képezi.
[Az óvoda egész területén szeszesitalt fogyasztani és dohányozni tilos!]{.underline}
A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok:
-
A gyermekekkel egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve folyamatosan (kirándulás, séta stb.), a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell.
-
A gyermekek tájékoztatása, felvilágosítása a csoportos óvodapedagógusának a felelőssége. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell.
-
Az óvodai életre vonatkozó szabályok a nem óvodás testvérekre is vonatkoznak, azok betartása a szülők jelenlétében is elvárás.
-
Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott, hatályos szabványnak megfelelő játékot vásárolhat. Az óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást áttanulmányozni és az alkalmazás során betartani.
-
A gyermekek biztonsága érdekében a kaput és az ajtót minden esetben be kell csukni, ügyelve arra, hogy más gyermek ne menjen ki az épületből.
-
Óvodába lépéskor a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy ki viheti haza a gyermeket.
-
Az óvoda felügyeleti kötelezettsége a belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig terjed, illetve az óvodán kívüli programok időtartamára áll fenn.
-
Az óvoda nyitvatartási idejében külsős szakember által szervezett foglalkozások idején az óvoda felügyeleti kötelezettsége nem áll fenn.
-
Az erre vonatkozó felügyeleti átadás dokumentációját a külsős szakemberrel kötött szerződés rögzíti.
-
Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Tájékoztatni kell az ÁMK igazgatót, óvodavezetőt a gyermek kisebb sérüléséről is. Bármilyen veszélyforrás észlelése esetén a gyermekcsoportot biztonságba kell helyezni, majd azonnal értesíteni kell az ÁMK igazgatót, óvodavezetőt. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettséget jogszabály szerint kell teljesíteni.
Az intézmény vezetőjének felelőssége:
-
hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet kizárólag a gyermekektől elzárt területen
-
hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével. Ezek használatáért a csoportos óvodapedagógusok felelnek.
-
hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be,
-
hogy a játékok, foglalkozási eszközök vásárlásakor csak megfelelőségi jellel ellátott termékeket szerezzenek be,
-
hogy az udvari játékok folyamatos karbantartása, időszakos szabványossági felülvizsgálata megtörténjen,
-
a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése,
-
a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell,
-
évente az intézmény egész területét felmérjék a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából.
Az óvodai alkalmazottak felelőssége:
-
Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére.
-
A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.
-
A gyermekek testi épségét veszélyeztető (szúró, vágó stb.) tárgyak otthonról ne kerülhessenek az óvodába.
-
A foglalkozásokra általuk készített és használt eszközök megfeleljenek a biztonsági előírásoknak.
-
Javaslatot tegyenek az óvoda épülete és a csoportszobák biztonsága érdekében
-
Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére.
-
Hívják fel a gyermekek és az óvodavezető figyelmét a veszélyhelyzetekre.
-
Azonnali veszélyelhárítás szükséges a baleset megelőzése érdekében.
Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok
-
A balesetet szenvedett gyermek ellátása a gyermek felügyeletét éppen ellátó óvodapedagógus feladata, miután a többi gyermek biztonságáról, felügyeletéről gondoskodott.
-
A fenti feladatok ellátásában a helyszínen jelenlévő többi munkatársnak is segítséget kell nyújtania.
-
A balesetet szenvedett gyermek megnyugtató ellátása után tájékoztatni kell az óvodavezetőségét és azonnal értesíteni kell a szülőket is.
-
A gyermekbalesetek jelentésének módját az EMMI r. 169. § (2) bekezdése tartalmazza.
-
A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása az óvoda vezetőségének a feladata. Az elektronikus úton kitöltött, kinyomtatott, hitelesített jegyzőkönyv egy példányát megkapja a szülő, egy példányát az óvoda irattárában kell megőrizni.
Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:
-
a baleset körülményeinek kivizsgálása
-
jegyzőkönyv készítése
-
bejelentési kötelezettség teljesítése
Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:
-
azonnali jelentés a fenntartónak
-
legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába
A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét.
A munkavédelmi felelős különleges felelőssége, hogy
-
gyermekbalesetet követően intézkedjen annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő,
-
az óvoda minden alkalmazottját tájékoztassa.
Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők
-
Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az ÁMK igazgató, óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről.
-
Bombariadó esetén az ÁMK igazgató, óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén a SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.
-
Az épület kiürítése a tűzriadó-terv szerint történik.
-
Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az ÁMK igazgatója, óvodavezetője, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.
-
A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az ÁMK igazgató, óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
Hóakadály vagy egyéb nem várt természeti katasztrófa esetén szükséges teendők
- Rendkívüli időjárás esetén is kinyit az óvoda és fogadja a gyerekeket, ill. a fenntartó utasításának megfelelően jár el az ÁMK igazgató, óvodavezető.
- Az ügyeletet elsősorban a közelben lakó dolgozók berendelésével oldjuk meg.
Ha a gyermeklétszám csoportonként csökken, összevont csoportokkal működünk.
- 20 fő alatt az óvodában egy ügyeletes csoport látja el a feladatot, a többi dolgozót szabadságoljuk.
III.16. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok
A szülők a nevelési év során az aktuális programok előtt írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot át kell adni az irattár részére.
Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha az ÁMK igazgató, óvodavezető engedélyezte.
Különleges előírások
Az intézményen kívüli programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.
Tömegközlekedés igénybevételekor 8 gyermekenként 1 -1 fő felnőtt, de minimum
2 fő kísérő szükséges.
Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérőt kell biztosítani.
Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.
III. 17. A fakultatív hit- és vallásoktatás feltételeinek biztosítása
Az óvoda, a szülő kérése alapján, a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatást biztosít.
Feltételei:
-
Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató.
-
Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket.
-
Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát.
-
A hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét.
III.18. Az intézményben folyó reklámtevékenység rendje
Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja.
A köznevelési törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési oktatási művelődési célt szolgál:
-
A pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi - erkölcsi értékrendet erősíti.
-
A környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti.
-
Az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti.
-
A kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál.
A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik.
Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető.
Az óvodai intézmény területén belül, valamint a Család és gyermekjóléti Szolgálat és a Művelődési Házban reklám vagy tájékoztató elhelyezését - amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze és így az intézmény felhasználóinak körét érinti, érintheti - az ÁMK igazgató, óvodavezető személyesen engedélyezi vagy engedélyezheti.
Egyéb esetben-a tartalomtól függően- a reklámozást a családgondozó és a könyvtáros engedélyezi.
III.19. Közművelődési feladatok
A Művelődési Ház feladatainak meghatározása
A községben élő lakosság társas kapcsolataihoz, művelődéshez, szórakozáshoz szintér biztosítása, kulturális értékek közvetítése. A község közművelődési, közösségi igényeinek a szolgálata.
-
A település és környékének művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése (kiállítások).
-
A népdalok ápolása őrzése, továbbadása és bemutatása fellépések alkalmával.
-
A helyi kulturális nyilvánosság, tájékoztatás fejlesztése.
-
A közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet biztosítása.
-
Teret, lehetőséget biztosít a művelődési, közérdekű közösségek, csoportok, civil szervezetek alakulására, működésére, közös szórakozási, egyéb összejöveteli rendezvényekre (nyugdíjas klub).
-
Az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása.
-
A szabadidő ismeretszerző, kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, informatikai lehetőség biztosítása, net használata.
-
Igény szerint előadások, tanfolyamok szervezése.
-
Az intézmény helyiségeinek bérbeadása.
-
Egyéb művelődési lehetőségek biztosítása.
-
Együttműködés a különböző intézményekkel (iskola, óvoda, és más önkormányzati intézmények, szervezetek).
-
Nemzeti, hagyományokhoz kapcsolódó ünnepek megrendezése.
A könyvtár működése, feladatainak meghatározása
Az információs társadalom működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amely bárki számára hozzáférhető. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.
- A könyvtár: községi közművelődési könyvtár
A Könyvtár Gyűjtőköri Szabályzatát a 2. sz. melléklet tartalmazza
- A könyvtár állományfeltáró eszköze:
- Raktári katalógus
- Corvina integrált könyvtári rendszer (az állomány feldolgozás alatt)
- Az állomány nyilvántartásának módja:
- Egyedi (cím) leltárkönyv vezetése
- Csoportos (összesített) leltárkönyv vezetése
- A könyvtár használatára vonatkozó szabályokat a 3. sz. melléklet tartalmazza
Az alaptevékenység keretében végzendő feladatai:
-
Nyilvános könyvtári szolgáltatást biztosít Sajószöged község lakosságának;
-
Felnőtt és gyermek olvasószolgálati tevékenységet végez
-
Folyamatosan gyűjti – általános gyűjtőkörének megfelelően – a magyar nyelven megjelent könyveket,
-
Teljességre törekedve gyűjti Sajószöged község helyismereti vonatkozású dokumentumait;
-
A beszerzett vagy ajándékba kapott dokumentumokat nyilvántartásba veszi, feltárja, biztosítja a hozzáférés lehetőségét;
-
Szolgáltatásait, gyűjteményét őrzi, védi, a fölöslegessé vált és megrongálódott dokumentumokat az állományból kivonja
-
Állományának nagyobb részét kölcsönzi, kisebb részét helyben használatra biztosítja;
-
Részt vesz a könyvtárak közti dokumentum- és információcserében, nyomtatott és elektronikus formában (könyvtárközi kölcsönzés);
-
Tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól;
-
Alaptevékenysége ellátáshoz szakembert alkalmaz, színvonalának megtartása érdekében a könyvtár dolgozói részt vesznek továbbképzéseken, tanfolyamokon;
-
Állampolgári jog alapján szolgáltatásaival rendelkezésre áll minden érdeklődőnek
-
Biztosítja a könyvtár látogatói számára az internet-hozzáférés lehetőségét.
Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység
-
A könyvtár gyűjteményét, szolgáltatásait népszerűsítő kiadványokat készít;
-
Kiállításokat rendez;
-
Közösségi foglalkozásokat, könyvtárbemutatót, könyvtárhasználati órákat tart;
-
Tevékenységét összehangolja az oktatási és más közművelődési intézményekkel, akikkel munkakapcsolatot tart fenn;
-
Helyi civil szervezetek, intézmények megismertetésében közreműködik, segítséget ad programjaik lebonyolításában
III.20. Család - és Gyermekjóléti szolgáltatás
A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a (Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 64§-ban meghatározott családsegítést és a Gyvt. 39.§-ban leírt gyermekjóléti szolgáltatást, valamint a 40.§-ban szabályozott család és gyermekjóléti szolgálat feladatait.
A családsegítés keretében biztosítani kell:
-
a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
-
az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátások, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
-
családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
-
közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
-
tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdő, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
-
a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
-
Természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése.
-
Hivatalos ügyek intézésének segítése.
-
Együttműködés más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal,
-
valamint a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény értelmében, a hozzátartozók közötti erőszak megelőzését szolgáló intézményrendszer, a bűncselekmények sértettjeinek és hozzátartozóinak, különös tekintettel a családon belüli erőszak áldozatainak és hozzátartozóinak a szociálissegítő tevékenység mellett szolgáltatásokat nyújt vagy közvetít.
A család- és gyermekjóléti szolgálat a Gyvt.-ben foglaltak szerint gyermekjóléti szolgálatként biztosítja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését.
A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését szolgálja. Ennek érdekében szociális segítséget nyújt. Feladata még a családon belüli erőszak gyermekáldozataival való kiemelt foglalkozás, gyermekpszichológiai tanácsadáshoz, fejlesztőpedagógiai tanácsadáshoz való hozzájutás szervezése.
Tevékenységi körében elsősorban:
a) A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, a családban történő nevelésének elősegítése érdekében:
-
pszichológiai, nevelési, mentálhigiénés, családtervezési, egészségügyi problémák, továbbá a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy annak megszervezése,
-
az előző ponthoz kapcsolódó szabadidős és prevenciós programok szervezése,
-
hivatalos ügyek intézésének segítése,
-
felkérésre környezettanulmány készítése,
-
válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátásokhoz történő hozzájutásának megszervezése.
b) A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:
-
veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a jelzési kötelezettségű intézményekkel való együttműködés megszervezése, (pl. együttműködési megállapodások) tevékenységük összehangolása,
-
a rendszer segítségével a településen élő családok, gyermekek és személyek szociális helyzetének, életkörülményeinek, veszélyeztetettségének, egyéb ellátások iránti szükségleteinek folyamatos figyelemmel kísérése,
-
a gyermekkel és családjával végzett szociális segítő tevékenységgel elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,
-
veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése az illetékes intézmény vagy az önkormányzat számára, szükség esetén, a lehetőségeihez mérten a megvalósításban való részvétel.
A helyettesítés rendje
A család és gyermekjóléti szolgálatnál folyó munkát a dolgozó rövid idejű-, vagy tartós távolléte nem akadályozhatja.
A munkakört más gyermekjóléti családsegítő helyettesítheti.
A dolgozó tartós távolléte esetén (10 munkanapot meghaladó távollét esetén) a családsegítő helyettesítését a fenntartó megállapodással biztosítja a Sajóörös Községi Önkormányzat családsegítőjével.
III. 21. A Konyha
1. A tevékenység végzése (főzőkonyha) során az alábbi jogszabályok, rendelkezések előírásai kerülnek betartásra:
-
Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC törvény,
-
Az élelmiszerláncról szóló 2008. évi XLVI. törvény általános előírásai,
-
Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus)
-
A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. Törvényben foglaltak,
-
Az 1/1996. (I.9.) FM-NK-IKM együttes rendelete az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC törvény végrehajtásáról,
-
33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről,
-
62/2011. (VI. 30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről,
-
a 44/2000. (XII.27.) EüM sz. rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól,
-
80/1999.(XII.28.) GM-EüM-FVM együttes rendelete a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és forgalmazás feltételeiről,
-
68/2007.(VII.26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelete az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszer hatósági ellenőrzéséről,
-
68/2011.(VI.30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről,
-
30/1995.(VII.25.) IKM rendelet a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat vonatkozó rendelkezései,
-
210/2009.(IX.29.) Kormányrendelet a Kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről.
-
Veszélyelemzés, Kritikus szabályozási pontok (HACCP) rendszerének alkalmazása
2.A konyha feladatai és hatásköre:
Feladata: Gyermekétkeztetés, Szociális étkeztetés, Vendégétkeztetés, Munkahelyi étkeztetés. A konyha az étkeztetés keretében az önkormányzat által üzemeltetett óvodában és bölcsödében járó gyermekek, szociális étkezők napi étkezéséről gondoskodik, illetve szabad kapacitás esetén felnőtt munkahelyi étkeztetést és vendégétkeztetést is folytat.
Ellátja a jogszabály alapján az intézményen kívüli gyermekétkeztetést is.
Az intézményi mindenkori térítési díjat Sajószöged Község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi rendeletben szabályozza.
Hatásköre: A konyha intézmény számára meghatározott feladatoknak, hatásköröknek az intézmény szervezeti dolgozói közötti megosztásáról az élelmezésvezető gondoskodik.
A feladatok és hatáskörök megoszlása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel.
A üzemelés alatt az alábbiakat folyamatosan be kell tartani:
-a főzőkonyha max. kapacitása: 250 adag (Sajószöged Ady Endre út. 37.)
-évente két alkalommal megelőző jelleggel, illetve szükség szerint rovar-rágcsálóirtást kell végezni,
-a zárt szemét-, hulladékgyűjtést és annak rendszeres elszállítását meg kell szervezni, és rendszerese el is kell szállíttatni.
3. A dolgozók alkalmazásának feltételeit
–munkaköri alkalmassági és személyi higiénés alkalmasság igazolása, érvényes „Egészségügyi nyilatkozat", egészségügyi minimum vizsga (a nem szakképzett és az 5 évnél régebbi vizsgával rendelkezők számára)
–biztosítani kell,-a működéshez a szakhatósági hozzájárulást, engedélyt az élelmezésvezető irodájában kell tartani és azt az ellenőrzés során fel kell tudni mutatni,
-a tevékenység megszűnését vagy változását az illetékes népegészségügyi hatóságnál írásban be kell jelenteni.
-mindezek betartásáért az ÁMK igazgató, élelmezésvezető a felelős.
4. Szervezeti felépítés
A konyha, mint a költségvetési szerv egységének a hivatalos képviseletét az ÁMK igazgató, óvodavezető látja el. A Sajószögedi Általános Művelődési Központ önállóan működő költségvetési szerv.
A konyhának a szakmai irányítását a mindenkori élelmezésvezető látja el.
[Helyettesítés rendje:]{.underline} A konyhai alkalmazottak munkaköri leírása tartalmazza a helyettesítés rendjét.
[Munkaköri leírások:]{.underline} Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások tartalmazzák a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: az intézményvezető.
[Függelmi kapcsolat:]{.underline} Az élelmezésvezető, konyhai dolgozók tekintetében a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony írásbeli szerződéssel jön létre, munkáltató jogokat (kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás stb.) a költségvetési szerv ÁMK igazgató, óvodavezetője gyakorolja.
[Az élelmezésvezető feladatai:]{.underline}
-ellátja a működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat,
-elkészíti a főzőkonyha kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit,
-közreműködik az intézmény költségvetésének, gazdálkodásáról szóló beszámoló jelentéseinek elkészítésében, gondoskodik az ahhoz szükséges adatszolgáltatásról,
-a konyha üzemeltetésével kapcsolatos feladatok megszervezése, irányítása, felügyelete, ellenőrzése, HACCP rendszer betartása, nyilvántartások vezetése,
-az étlapot a korszerű táplálkozási igényeknek, és a kötelező tápanyagszükségletek figyelembe vételével egy héttel előre elkészíti, figyelembe véve a kiadott élelmezési normát, ill. erre vonatkozó jogszabályok betartásával.
-az étlapnak megfelelő nyersanyagbeszerzésekről gondoskodik,
-ellenőrzi, és felügyeli az ételek minőségét, adagolását és kiosztását, a mennyiségi, és minőségi kifogásokat kivizsgálja,
-az étkezőről létszámjelentést, havi elszámolást készít-gondoskodik a konyhai dolgozók rendszeres képzéséről, felügyeli a higiéniai munkavédelmi követelmények betartását,
-irányítja a konyhai dolgozók munkáját,
-biztosítja a HACCP rendszer maradéktalan megvalósulását,
-az élelmiszerraktár felelős kezelője,
-irányítja, ellenőrzi a konyhai dolgozók munkáját, elkészíti a dolgozók munkabeosztását,
-ellenőrzi a konyhai dolgozók higiénés tevékenységét, a technológiai rend és fegyelem betartását, az ételminták szabályszerűségét,
-beszedi az étkezési térítéseket és havonta elszámol a önkormányzati hivatalfelé a pénztárral.
-Nyersanyag-kivitelezési normakalkulációt végez
-Nyilvántartja az étkeztetést igénybe vevő létszámot intézményenként, feladatonként
-Leltárilag felelős az intézmény forgó eszközeiért, részt vesz az önkormányzat, ill. a jegyző rendelkezése szerint az intézmény selejtezési és leltározási feladataiban,
-felelős a konyháról kiszállított vagy kiosztott, ott elkészített étel minőségéért.
5. A működés főbb szabályai:
[A munkaidő beosztása:]{.underline}
A főzőkonyhában dolgozók munkanapokon 6 óra és 16 óra közötti időszakban, csúsztatott munkarendben dolgoznak. A munkamennyiségéhez igazodó, folyamatos munkavégzés biztosításának megszervezése az élelmezésvezető feladata.
[zabadság: ]{.underline}
Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen az ÁMK igazgató, óvoda vezetővel, élelmezésvezetővel egyeztetni kell.
A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az ÁMK igazgató, óvodavezetővel jogosult.
A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, Kjt-ben foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni.
A szabadság nyilvántartást az Óvodavezető helyettes vezeti.
[Gazdálkodás, pénzkezelés: ]{.underline}
Az élelmezésvezető önálló gazdálkodásra nem jogosult.
Az fenntartó pénztárától vásárlási előleg felvételére jogosult az aktuális pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint, melyből kizárólag a konyha működéséhez kapcsolódó nyersanyagok készpénzfizetési számláit egyenlíti ki, illetve az óvodánál keletkezett kiadások számláit.
A konyha közüzemi számláinak, valamint a nyersanyagok átutalási számláinak pénzügyi rendezését, egyéb feladatokat az önkormányzat hivatala látja el.
Az élelmezésvezető a tárgyhó utolsó napjáig elszámol az önkormányzat felé az általa beszedett térítési díjakkal, a vendégétkeztetés díjával, valamint az ahhoz kapcsolódó pénzügyi bizonylatokkal.
6.Az élelmezési tevékenység irányítása, ellenőrzése
Az óvoda élelmezési tevékenységét az alábbi vezetők irányítják és ellenőrzik:
Az intézmény vezetője
Élelmezésvezető
6.1.1. ÁMK igazgató
Az élelmezési szervezet élén, mint az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az intézmény vezetője áll.
Az ÁMK igazgatónak az élelmezési tevékenységgel kapcsolatos feladatai a következők:
Szabályozza az élelmezés rendjét
Kijelöli az élelmezéssel kapcsolatos feladatokat
Meghatározza az ellátás rendszerét
Kialakítja az élelmezés szervezetét, meghatározza az egyes szervezetek feladatkörét
Szabályozza az élelmezési ellátás folyamatát s annak bizonylati rendjét
Irányítja, összefogja és ellenőrzi az élelmezési tevékenységet
6.1.2. Élelmezésvezető
Az élelmezési tevékenységet a konyha látja el, melynek közvetlen vezetője az élelmezésvezető
Az irányítása alá tartozó munkatársak segítségével és bevonásával biztosítja az intézmény élelmezési feladatainak folyamatos és zavartalan ellátását.
Ennek keretében:
-
Megszervezi, irányítja, ellenőrzi az élelmezési szervezet munkáját, javaslatot tesz az élelmezési feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek kialakítására és biztosítására
-
A költségvetés tervezési munkáiban aktívan közreműködik, megtervezi jogszabályi előírások, a felügyeleti szervi iránymutatások, valamint az intézményvezető útmutatása alapján az intézmény élelmezési feladatainak ellátáshoz szükséges kiadásokat és bevételeket.
-
Gondoskodik az élelmezési nyersanyagok beszerzéséről, annak mennyiségi és gondoskodik az irányítása alá tartozó terület helyiségeinek, berendezésének, felszerelésének rendeltetésszerű használatáról, az eszközök folyamatos és tervszerű karbantartásáról és pótlásáról
-
Gondoskodik az élelmezéshez szükséges anyagok előkészítéséről, az ételek higiénés előírásoknak megfelelő elkészítéséről, adagolásáról, tárolásáról, tálalásáról, kiadásáról
-
Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi az élelmezési költségek alakulását, felelős a mindenkor érvényes élelmezési norma éves szinten történő betartásáért
-
Megszervezi az élelmezési hulladék gyűjtését, hasznosítását, értékesítését
-
Kivizsgálja az élelmezéssel kapcsolatos panaszokat, észrevételeket
-
Betartja és betartatja a pénz és anyaggazdálkodásra, számviteli rendre vonatkozó, valamint az intézmény szabályzataiban foglalt előírásokat, megszervezi az előírásoknak megfelelő nyilvántartások vezetését
-
Javaslatot tesz az irányítása alá tartozó terület munkatársainak szakmai képzésére, továbbképzésére
-
Kezeli az élelmezési anyagok raktárát
-
Elkészíti a konyhai dolgozók munkabeosztását
-
Étlaptervet készít, melyet jóváhagyat a felettesével (intézményvezető)
-
Felelős a dolgozók időszakos orvosi vizsgálatáért
[6.2. Ellenőrzési feladatok ellátása]{.underline}
[]{.underline}
Az élelmezési tevékenység irányítóinak munkaköri kötelezettsége – többek között – az élelmezési tevékenység rendszeres ellenőrzése.
Az ellenőrzésnek ki kell terjedni az élelmezéssel kapcsolatos valamennyi alább felsorolt tevékenységre:
-
Munkaidő pontos betartására és betartatására
-
Munkavégzés intenzitására, hatékonyságára
-
Dolgozók magatartására
-
Az intézeti tulajdon kezelésének módjára, megőrzésére az anyagok szak-, és
-
célszerű felhasználására
-
A tűzrendészeti és balesetvédelmi előírások megtartására és megtartatására
-
Az üzemi és személyi higiénés előírások betartására
-
Az elszámolások ellenőrzésére
-
Az élelmezéssel kapcsolatos nyilvántartások szabályszerű vezetésére,
-
Az élelmezésért fizetendő térítési díjakra vonatkozó nyilvántartásokra
-
A gépek, berendezések, felszerelési tárgyak nyilvántartásának ellenőrzésére
-
Az élelmezési üzem berendezési tárgyairól tulajdon védelmének biztosítás
-
érdekében az előírásoknak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
Az ellenőrzés tapasztalatairól az élelmezés vezetője és az intézményvezető félévente írásbeli jelentést tesz.
III.22. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje
Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az ÁMK igazgató, óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
-
A hitelesítés eszközei: aláírás, pecsét, keltezés.
-
Az ügyiratok kezelőjének felelőse: ÁMK igazgató, óvodavezető
-
Az ügyirat kezelésének eljárásrendje:
Az ÁMK igazgató, óvodavezető által elektronikusan előállított levelek, nyomtatványok előkészítése, hitelesítése is feladata. Aláírási joggal az ÁMK igazgató, óvodavezető rendelkezik.
Az oktatási ágazatirányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszer alkalmazása a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően kötelező. A rendszer használatára az intézmény vezetője jogosult, valamint az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítését. Az elektronikus rendszerhasználata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát:
-
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
-
az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adat bejelentések,
-
a gyermeki jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
-
az október1-jei pedagógus és gyermeklista.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése.
A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk.
Hozzáférés:
A mappához való hozzáférés kizárólag az ÁMK igazgató, óvodavezető részéről lehetséges. Különleges esetben a vezető által megbízott személy hozzáférése írásban engedélyezhető.
III.23. Bélyegző használattal kapcsolatos rendelkezések
A Sajószögedi Általános Művelődési Központ címeres körbélyegzőjét a kiadványokhoz, a kiadományozási jogkörrel rendelkezők saját kezű aláírásához, és átvételéhez lehet használni.
Tilos az üres lapokat, a ki nem töltött nyomtatványokat bélyegzővel ellátni, illetve a kiadványt hitelesíteni, ha azt még a kiadmányozó nem írta alá.
A bélyegző használója felelős a bélyegző rendeltetésszerű használatáért, valamint biztonságos őrzéséért.
Ezért a bélyegzőt:
-
csak hivatali munkájával kapcsolatban használhatja,
-
a hivatali idő befejezése után, illetve a hivatali helységből való távozáskor köteles elzárni,
-
a munkaviszony megszűnésekor köteles a bélyegzők nyilvántartásával megbízott személynek átadni,
-
ha elveszett, vagy valami oknál fogva eltűnt, köteles vezetőjének azonnal jelenteni.
A fejbélyegző lenyomatát a kimenő postai küldeményekre, vagy kézbesítő útján továbbítandó küldeményen a feladónál, a bal felső sarokban kell feltüntetni.
III.24. A telefonhasználat eljárásrendje
A dolgozó a mobiltelefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magán célra. A pedagógus és a dajka, a gyermekek között, munka idejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre, a csoportszobában és az udvaron nem használhatja.
III.25. Záró rendelkezések
A Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozik:
-
a többcélú intézmény valamennyi dolgozójára
-
az óvodába járó gyermekekre
-
a szülők közösségére
-
egyéb szakemberekre (logopédus, fejlesztőpedagógus)
A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi előírás alapján az óvoda nevelőtestülete, a közművelődési intézmény munkatársa fogadja el, az ÁMK igazgatója, óvodavezetője hagyja jóvá.
A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai az alkalmazotti közösségnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják a helységeit.
A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése estén az ÁMK igazgató, óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.
A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülők tájékoztatást kapnak, a Szülői
Szervezet véleményezési jogát gyakorolja.
Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai Programja, Közművelődési Programja és a Házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.
Az SZMSZ 2021 február 19. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az előző SZMSZ hatályát veszti.
MELLÉKLETEK
**[1. sz. melléklet Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat]{.underline}**
**[2. sz. melléklet A Művelődési Ház és Könyvtár gyűjtőköri szabályzata]{.underline}**
**[3. sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat]{.underline}**
**[4. sz. melléklet Etikai kódex]{.underline}**
**[5. sz. melléklet Adatvédelmi szabályzat Sajószögedi Művelődési Ház és Könyvtár]{.underline}**
**[6. sz. melléklet Panaszkezelési szabályzat]{.underline}**
**[7. sz. melléklet Iratkezelési szabályzat]{.underline}**
**[8. sz. melléklet Munkaruha szabályzat]{.underline}**
**[9. sz. melléklet Munkaköri leírások (személyi anyagban találhatóak)]{.underline} **
**[10. sz. melléklet Terembérleti szabályzat (Művelődési Ház)]{.underline}**
11.sz melléklet Élelmezési szabályzat
- sz. melléklet ================
Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat
1.Általános rendelkezések
Az ÁMK intézményében folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési és adatvédelmi szabályzat határozza meg.
Célja az adatkezelésben érintett személyek – egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és adatfeldolgozásra jogosult személyről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.
1.1 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzatunk jogszabályi alapja
-
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról
-
a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény;
-
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény;
-
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelete
-
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
- Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat személyi és időbeli hatálya
Az adatkezelési szabályzat megtartása az intézményvezetőkre, valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű.
Az elfogadás időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására törvények vagy rendeletek módosítása esetén kerül sor.
Jelen szabályzat hatályba lépésével minden korábbi vonatkozó belső utasítás hatályát veszti.
- **Fogalmak **
-
személyes adat: meghatározott természetű személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatból levonható az érintettre vonatkoztató következtetés,
-
különleges adat: faji eredetre, nemzeti, nemzetségi, etnikai hovatartozásra, egészségügyi állapotra vonatkozó személyes adat,
-
közérdekű adat: állami, vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv, vagy személy kezelésében levő, személyes adat fogalma alá nem eső adat,
-
közérdekű adat nyilvánosságra hozatala: közfeladatot ellátó szerv vagy személykezelésében levő, személyes adat fogalma alá nem eső adat közzététele,
-
szolgálati titok: minden olyan adat, amelynek illetéktelen személlyel való közlése veszélyezteti a zavartalan oktató, nevelői tevékenységet, a gazdálkodás rendjét vagy érdekeit,
-
titkos ügyiratkezelés: az adatnyilvántartás „Szolgálati titok" minősítő adatainak előírás szerinti kezelése annak teljes folyamatában (átvétel, kiadás, betekintés, visszavétel, továbbítás, nyilvántartás, hitelesítés, tárolás, selejtezés),
-
adatkezelés: személyes adatok felvétele, megváltoztatása (módosítás), betekintése, feldolgozása, felhasználása, tárolása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala és további felhasználásuk megakadályozása, adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése is,
-
hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez,
-
tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri,
-
betekintés: egyszerre egy személy nyilvántartott adatainak részleges vagy teljes körű megnézése, az adathordozón, a személyi faladatot ellátó személy hivatali helyiségében,
-
adatszolgáltatás: egy személyre vagy személyek meghatározott körére vonatkozóan a nyilvántartott adatokról vagy azok részéről harmadik személy részére adathordozón történő információ nyújtása,
-
harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet amely, vagy aki nem azonos az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval,
-
adatállomány: az egy nyilvántartó-rendszerben kezelt adatok összessége,
-
adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk többé nem lehetséges,
-
adatmegsemmisítés: az adatok, vagy az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése,
-
hozzáférés: a nyilvántartott adatok egy részéhez vagy egészéhez való hozzájárulás terjedelme,
-
adatrögzítés: a nyilvántartásban szereplő adatok számítástechnikai adathordozóra felvitele, az adatok érdemi mérlegelése nélkül,
-
helyesbítés: a nyilvántartott adatoknak a tényszerű adatokra történő jogszerű megváltoztatása,
-
másolat: a nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben történő megsokszorozása,
-
megismerés: tudomásszerzés arról, hogy a nyilvántartott adatok kinek, milyen célból, milyen terjedelemben továbbította az arra jogosult,
-
adatvédelem: a nyilvántartott adatok illetéktelen személyhez való hozzájutásának megakadályozása,
-
üzemeltetés: az adathordozó eszközök, programok működtetése,
-
adathordozók: papíralapú, távadat-átviteli adattároló, továbbító eszközök,
-
ellenőrzés: a nyilvántartás teljes folyamata jog-és szabályszerűségének vizsgálata az ehhez szükséges mértékű teljes hatáskörrel,
-
adatkezelő: minden olyan vezető, ügyintéző, ügykezelő (adatrögzítő), aki adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggő adatokat kezel.
2.Az adatkezelés, adatfeldolgozás elvei
Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény vagy-törvény felhatalmazása alapján, az abban maghatározott körben – helyi önkormányzat elrendeli. Személyes adatot kezelni csak meghatározott céllal, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek, minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes-e vagy kötelező. Az érintettet egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és adatfeldolgozásra jogosult személyről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.
Az ÁMK személyügyeivel foglalkozó dolgozónak a munkavégzéshez szükséges mértékű, teljes körű adatkezelési, betekintési, adatrögzítési, másolatkészítési, üzemeltetési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan.
Adattörlés csak a fegyelmi ügyiratok selejtezését követően, valamint helyesbítés csak az ÁMK igazgató, óvodavezetői engedéllyel történhet.
Az ÁMK igazgató, óvodavezető jogosult és köteles a személyügyi nyilvántartás folyamatos jog- és szabályszerűségének ellenőrzésére.
Fent említettek a betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomásukra jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatják fel és csak arra feljogosított személynek hozhatják tudomására.
A közalkalmazott kizárólag saját nyilvántartott adatait illetően jogosult a nyilvántartásban betekinteni és felelős azért, hogy az általa adott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.
Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi biztost, valamint az általa megbízott személyeket illeti meg, akik felvilágosítást kérhetnek, betekinthetnek, az adatkezelést megismerhetik.
Az ÁMK igazgató, óvodavezető felel e szabályzat kiadásáért, a szabályzatban foglalt ellenőrzések működéséért és az adatvédelmi követelmények közzétételéért.
A dolgozók különleges adatainak nyilvánosságra hozatala csak az érintett előzetes írásbeli hozzájárulása után történhet.
3.Az intézményben nyilvántartott adatok köre
A nyilvántartott adatok körét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 41. § rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandók az alábbiak szerint.
3.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai
Az intézmény közalkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni és személyi anyagként kell kezelni, nyilvántartani.
Az ÁMK igazgató, óvodavezető személyes adatait a fenntartó kezeli, tartja nyilván.
A személyi anyag tartalma:
a) személyes adatok iratai:
-
az alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja,
-
végzettséget igazoló oklevelek másolata,
-
önéletrajz,
-
erkölcsi bizonyítvány,
-
kinevezés,
-
besorolásról, ill. áthelyezésről rendelkező iratok,
-
minősítés,
-
közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,
-
hatályba lépő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,
-
közalkalmazotti igazolás másolat,
-
hatályos fegyelmi ügyek,
b) közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok:
-
juttatásokkal kapcsolatos iratok (kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás),
-
Képzésre kötelezés, tanulmányi szerződés,
-
közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok (pályázat, nyilatkozat, kártérítés stb.),
-
fizetés nélküli szabadság nyilvántartása
c) közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő más jogviszonyok iratai:
- további jogviszony létesítés engedélyezése, elutasítása
A közalkalmazottak nyilvántartott adatai a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 41. § alapján:
a) név, születési hely és idő, állampolgárság;
b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám;
c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok:
- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltétek igazolása,
- munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,
- kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,
- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultsága,
- szabadság, kiadott szabadság,
- az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,
- az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,
- a többi adat az érintett hozzájárulásaival.
Alapnyilvántartás a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. sz. melléklete alapján:
A közalkalmazott:
I.
-
neve (lánykori neve)
-
születési helye, ideje,
-
anyja neve,
-
állampolgársága,
-
pedagógusazonosító száma,
-
TAJ száma, adóazonosító jele,
-
állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma,
-
családi állapota,
-
gyermekeinek születési ideje,
-
egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete
II.
-
legmagasabb iskolai végzettsége (több végzetség esetén valamennyi),
-
szakképzettsége (i), alkalmazási feltételek igazolása,
-
iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése (i),
-
szakvizsga adatai,
-
tudományos fokozata,
-
idegen nyelv- ismerete
III.
-
korábbi munkaviszonyban töltött időtartamok megnevezése,
-
a munkahely megnevezése,
-
a megszűnés módja, időpontja
IV.
-
a közalkalmazotti jogviszony kezdete,
-
a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok
V.
-
intézményünk neve, székhelye, statisztikai számjele,
-
a jogviszony kezdete,
-
a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEOR-száma,
-
címadományozás, jutalmazás, kitüntetési adatai,
-
a minősítések időpontja és tartalma,
-
hatályos fegyelmi büntetése
VI.
- személyi juttatások
VII.
- a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama
VIII.
- a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai
IX.
- a közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai
A gyermekek nyilvántartott és kezelt adatai:
a) neve, születési helye, időpontja, állampolgársága, lakcíme, TAJ-száma, oktatási azonosítója,
b) a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,
c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok.
4. Az adatok továbbításának rendje
4.1 A pedagógusok adatainak továbbítása
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 41. §-ában meghatározott adatok továbbíthatóak a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.
A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolásra vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. Az alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.
4.2 A gyermekek adatai továbbíthatók
a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,
b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat és szakértői bizottság intézményinek,
c) az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
d) a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához,
e) az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából,
f) a családvédelemmel, gyermek-és ifjúságvédelemmel foglakozó intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából.
Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
5. A személyes adatokkal kapcsolatos felelősségi viszonyok szabályai
Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az ÁMK igazgató, óvodavezető az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyettesét, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat és az ügyviteli iroda alkalmazottját hatalmazza meg.
Az ÁMK igazgató, óvodavezető személyes feladati:
-
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 41. § (3) a)-f) pontjaiban meghatározott adatok továbbítása,
-
a 3.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása,
-
a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése,
-
a 4.1 és 4.2 fejezetben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése,
-
a 3.2 fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése.
Az ÁMK igazgató, óvodavezető feladatai:
- az ÁMK dolgozók szabadságának,
- a 3.2 fejezet c) szakasz óvodáskorú gyermekekre vonatkozó adatainak nyilvántartása.
6. Az adatkezelés technikai lebonyolítása
6.1 Az adatkezelés általános módszerei
Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:
-
nyomtatott irat,
-
elektronikus adat,
Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők.
Az elektronikus úton előállított dokumentumok hitelesítésének rendje; a hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje:
Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesítetett és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére.
Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
-
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
-
az alkalmazott óvodapedagógusokra vonatkozó adatbejelentések,
-
a gyermekek adataira vonatkozó bejelentések,
-
az október 1-jei pedagógus és gyermek lista,
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az ÁMK igazgató, óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az ÁMK igazgató, óvodavezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.
6.2 Irat, iratkezelés
Irat minden olyan szöveg, táblázat, számadatsor, tervrajz, vázlat, amely az intézmény működével, a benne dolgozó személyek tevékenységével kapcsolatban keletkezett.
Az iratkezelés az iratkészítését, nyilvántartását, rendszerezését, továbbítását, és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, megőrzését, ill. levéltárba átadását magába foglaló tevékenység.
6.2.1 Az iratkezeléssel kapcsolatos általános szabályok
a) Az iratkezelést olyan formában kell megszervezni, hogy az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető legyen.
b) Biztosítani kell, hogy iratok épségben maradjanak meg.
c) Az ÁMK igazgatónak, óvodavezetőnek kötelessége az iratkezelés tárgyi-, és személyi feltételeinek biztosítása.
d) Határozat esetén mindig idézni kell a megfelelő jogszabályt, le kell írni a döntés indoklását, valamint a fellebbezés lehetőségét, meg kell jelölni azt a személyt, aki a jogorvoslásban a továbbiakban illetékes.
e) Jogellenes a család adatait ügynökök, biztosítási társaságok, újságírók számára kiadni. Jogellenes a szülők foglalkozását, munkahelyét, anyagi körülményét, a gyermek személyi számát feljegyezni, kivéve, ha a szülő beleegyezését adja.
f) Jogellenes a dolgozók pártállását, vallását, és egyéb társadalmi tevékenységét iratokon feltüntetni, rögzíteni.
6.2.2 Az iratkezelés folyamata
a) Iratátvétel (postán érkező, kézbesítő által szállított iratok, személyesen átadott iratok, elektronikus úton érkező iratok)
Az iratok átvételére az ÁMK igazgató, óvodavezető jogosult. Névre szóló levél esetén a címzett jogosult az átvételre. Téves címzés esetén az anyagot továbbítani kell, sérülés esetén, az átvételi okmányon jelölni kell a sérülés tényét, meg kell vizsgálni, hogy tartalmában teljes-e.
Az átvevő az iratkezelési rendnek megfelelően szortírozza a küldeményeket (iktatandó, nem kell iktatni, nyilvántartásba venni).
b) Postabontás
Nem szabad felbontani a névre szóló-, megállapíthatóan magánjellegű, az „s.k." jelzésű küldeményeket. Amennyiben az irat faxon-, ill. e-maiban érkezik gondoskodni, kell másolat készítéséről.
c) Iktatás
Az érkező, vagy intézményben keletkező iratokat iktatással kell nyilvántartásba venni. Az iktatókönyvbe úgy kell bevezetni a dokumentumokat, hogy tartalmazza az iktatószámot, beérkezési idejét, az irat tárgyát, mellékletek számát, elintézés módját, ügyintéző nevét, irattárolásának helyét. Az iktatókönyvben javítani, csak áthúzással lehet, hogy az eredeti szöveg olvasható legyen, dátummal, kézjeggyel kell ellátni. Az elektronikus adathordozón érkezett iratok mellé késérő lapot csatolunk, mely tartalmazza az érkezés idejét, iktatószámot.
d) Intézkedés
Az iktatásba vétel, és szortírozás után valamennyi beérkező anyag az ÁMK igazgatóhoz, óvodavezetőhöz kerül, ők jelölik ki a teendőket, határidőket.
Az elintézés módjai: ügy továbbítása-, megoldására hozott intézkedés, intézkedés nélkül irattárba kerül.
e) Válaszadás
Bizonyos esetekben szükséges a felkérő, az ügyben érintett belső-, és külső személyek tájékoztatása, a válaszadás. Az ilyen jellegű levélnek, iratnak tartalmaznia kell az intézmény nevét, a székhelyét, iktatószámot, az ügy elintézőnek nevét, aláírást, körbélyegző lenyomatát. Amennyiben határozat jellegű a válasz a jogszabályban előírtaknak megfelelően kell eljárni.
f) Irattovábbítás, postázás
Az iktatás után egy példányt meg kell őrizni az irattárban.
Az irattovábbítás módjai: postán továbbított, (ajánlott, tértivevényes), kézbesítő által közvetlenül, a címzettnek személyen átadott, elektronikus iratok.
g) Irattárba helyezés
Az elintézett ügyek iratai, végül irattárba kerülnek, az iktatószámok emelkedő sorrendjében. Az irattárat öt évenként felülvizsgáljuk. ki kell választani azokat az iratokat melynek őrzési ideje lejárt. A selejtezést az ÁMK igazgató, óvodavezető rendelheti el. A selejtezésre váró iratokat az intézményből kivinni tilos, azokat el kell égetni, iratmegsemmisítővel fel kell vágni.
Irattári terv
Igazgatási, jogi területek megőrzési ideje
1. Alapító okirat – Nem selejtezhető
2. Intézménylétesítési-, átszervezési-, fejlesztési iratok, alaprajzok – Nem selejtezhető
3. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek – Nem selejtezhető
4. Szabályzatok: SZMSZ, munkavédelmi-, tűzvédelmi-, balesetvédelmi szabályzat, iratkezelési, adatvédelmi, leltározási és selejtezési szabályzat – 10 év
5. Fenti szabályzatokkal kapcsolatos jegyzőkönyvek – 10 év
6. Belső szabályzatok: Házirend, Közalkalmazotti szabályzat, SZMK munkaterv, jegyzőkönyvek, bélyegzők nyilvántartása – 5 év
7. Megállapodások, szerződések – 10 év
8. Éves szakmai beszámolók és jelentések – 10 év
9. Fenntartói irányítás, ellenőrzés jegyzőkönyvei – 10 év
10. Vezetői utasítások, körlevek – 10 év
11. Munkatervek, statisztikák – 5 év
Humánpolitikai és munkaügyek megőrzési ideje
1. Személyi anyagok: kinevezések, átsorolások, megbízási szerződések, szakmai önéletrajzok, szükséges végzettséget bizonyító dokumentumok hiteles másolata, az előző beszámítható munkahelyek dokumentumainak hiteles másolata, munkaviszony megszűnését igazoló iratok (felmentések, felmondások, elbocsátások, elszámoló lapok) – 50 év
2. Nyugdíjazással kapcsolatos ügyek, iratok – 50 év
3.Kitüntetések, jutalmazások – 10 év
4.Munkaköri leírások – 10 év
5. Jelenléti ívek, szabadságok engedélyezését, kiadását igazoló nyomtatványok – 5 év
6. Képzési-, továbbképzési ügyek, tanulmányi szerződések – 5 év
Pedagógiai, nevelési-oktatási ügyek megőrzési ideje
1. Felvételi és mulasztási napló, felvételi előjegyzési napló – 5 év
2. Tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény – 10 év
3. Óvodai csoportnapló – 5 év
4. Törzslapok, póttörzslapok – Nem selejtezhető
5. Felvételi, átvételt elutasító határozat, felmentés a rendszeres óvodába járás alól, felhívás a rendszeres óvodába járásra, értesítés óvodaváltoztatásról, értesítés beiratkozásról, igazolatlan mulasztásról – 5 év
6. Szaktanácsadói, szakértői vélemények – 5 év
7. Helyi pedagógiai program – 10 év
8. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások dokumentumai – 10 év
9. Vezetői szakmai ellenőrzések jegyzőkönyve – 5 év
10. Vezetői pályázat – 5 év
11. Gyakorlati képzésekkel kapcsolatos iratok – 5 év
12. Nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyve – 5 év
13. Szakmai pályázati anyagok – 5 év
14. Gyermekvédelemmel kapcsolatos iratok – 3 év
Selejtezés
A selejtezendő irataikról az előírásokat betartva 3 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:
-
hely,
-
idő,
-
selejtezési bizottság tagjai,
-
selejtezés tárgya,
-
a selejtezés alapjául szolgáló jogszabály 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet/,
-
az irattári terv száma,
-
selejtezésre szánt iratok irattári tételszáma, évköre és mennyiségi száma,
-
a selejtezési bizottság hiteles aláírása,
-
a selejtezést csak az ÁMK igazgató, óvodavezetőirányításával lehet elvégezni.
6.3 Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése
6.3.1 Személyi iratok
Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munka és közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.
A személyi iratokra csak olyan adat és megállapíts vezethető, amelynek alapja
- a közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata,
- a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,
- bíróság vagy más hatóság döntése,
- jogszabályi rendelkezés.
6.3.2 A személyi iratokba valóbetekintésre az alábbi személyek jogosultak
A közalkalmazotti alapnyilvántartásba – az érintetten kívül – a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:
- a közalkalmazott felettese,
- feladatkörének keretei között a tevékenységi ellenőrzést végző szerv,
- a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
- munkaügyi, polgárjogi, közigazgatás per kapcsán a bíróság,
- a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
- a személyzeti, munkaügyi és illetmény- számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,
- az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és munkavédelmi szerv,
- az ügyintéző.
6.3.3 A személyi iratok védelme
A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:
- ÁMK igazgató, óvodavezető,
- ügyintéző.
A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítás hálózati vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés stb.) kell tennie.
6.3.4 A személyi anyag vezetése és tárolása
A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az ÁMK igazgató, óvodavezető gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban a 3. fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben, zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett Közalkalmazotti alapnyilvántartás, melyet első alkalommal papír alapon, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel kell vezetni. A számítógéppel vezetett Közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:
- a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítéskor,
- a közalkalmazott áthelyezésekor,
- ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak.
A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkörgyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.
A személyi adatokban történő változások:
- név,
- családi állapot,
- eltartott gyermek,
- lakcím, ideiglenes tartózkodási hely címe, telefonszám,
- iskolai végzettség,
- szakképzettség,
- szakvizsga,
- tudományos fokozat,
- állami nyelvvizsga.
A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az ÁMK igazgató, óvodavezető a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását az ügyintéző végzi.
A személyi iratok iktatása, tárolása
A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében iratgyűjtőben kell őrizni.
A személyzeti iratokból az iktatóba másolati példányt nem kell lerakni.
A számítógépes iktatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyügyi tárgy kódon nyilvántartott iratok adataihoz csak a személyügyi feladatokat ellátó munkatársak férhessenek hozzá.
A közalkalmazotti jogviszony megszűnését követően az irattárba történő helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni a személyi iratokkal kapcsolatban az irattárazás tényét, időpontját, az iratkezelő dolgozó és az ÁMK igazgató, óvodavezető aláírását.
Az irattárban elhelyezésre kerülő „régi anyag" elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az ÁMK igazgató, óvodavezető férhessen hozzá.
A személyi anyagot a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni. Tárolásról és a levéltárba helyezésről az intézmény iratkezelési szabályzata és irattárolási terve rendelkezik.
6.4 A gyermekek személyi adatainak vezetése
6.4.1 A gyermekek személyi adatainak védelme
A gyermeke személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek:
- ÁMK igazgató, óvodavezető,
- óvodapedagógusok.
A pedagógust, a nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő, a család és gyermekjóléti szolgálat alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleteken a nevelő testület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi ülésen. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő írásban felmentést adhat.
6.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosításában
Az adatkezelés által érintett személlyel az adatfelvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.
Közalkalmazott, a gyermekgondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, javítását, melyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a gyermek gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították.
A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését, vagy törlést csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltozás alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, gyermek gondviselője kérésére az ÁMK igazgató, óvodavezető tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az ÁMK igazgató, óvodavezető a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.
6.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha
-
a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adat átvevő jogának, agy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;
-
a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás, vagy tudományos kutatás céljára történik;
-
a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi,
Az ÁMK igazgató, óvodavezető– az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles legfeljebb 15 napon belül megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetve az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat.
6.5.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége
Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti az érintett közalkalmazott, az gyermek gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
A közzétételi eljárás szabályai
Az adatfelelős a közzéteendő adatokat elektronikus úton, elektronikus adathordozón közzétételre alkalmas Word formátumban készíti el és juttatja a honlap működtetésével megbízott szolgáltatóhoz illetve a megbízott dolgozóhoz.
A közlésre szánt adatokat az adatfelelős közvetlenül is rögzítheti az adatbázisba.
Az adattovábbítás felelőse az ÁMK igazgató, óvodavezető. Az intézményvezető közvetlenül, a szolgáltató igénybevétele nélkül is rögzíthet adatokat a honlapon.
Az adattovábbítást, valamint a honlapon történő megjelenítést úgy kell elvégezni, hogy a közzététel időpontja és közlés időtartama megfeleljen a jogszabályban meghatározott határidőknek.
Az adatfelelős köteles havonta ellenőrizni a honlapon közölt adatok időszerűségét. A közzé tett adatok pontatlanná, tévessé, vagy időszerűtlenné válása, illetve ilyen adatok feltárása esetén az adatfelelős előállítja a helyesbített, vagy frissített közérdekű adatokat tartalmazó közzétételi egységeket és azokat eljuttatja a szolgáltatónak. Az adatfelelős minden esetben (újadat közlése, vagy pontosítás, javítás során stb.) ellenőrzi az eljuttatott és közzétett adatok egyezőségét.
A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény és teljesítése
A közérdekű adat megismerése iránt bárki szóban vagy írásban igényt nyújthat be.
Az igénylő a közérdekű adat megismerése iránti igényét írásban benyújthatja az általa írt igénylés formájában. A benyújtott igényeket, az igényelt adatokat kezelő adatfelelőse teljesíti.
- sz. melléklet ================
A Művelődési Ház és Könyvtár gyűjtőköri szabályzata
A gyűjtőköri szabályzatban foglalt feladatok célja, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján a gyűjtemény szervezése történik.
A könyvtár jellegét és feladatait a 1997.évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről határozza meg.
- A könyvtár típusa, feladatköre:
Feladat:
Az 54. § értelmében: A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:
*a) *mindenki által használható és megközelíthető,
b) vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és könyvtári szakembert alkalmaz,
*c) *rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel,
*d) *rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva,
*e) *helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek,
*f) *statisztikai adatokat szolgáltat,
*g) *ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt alapfeladatokat,
**65. § ** (2) A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl
*a) *gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja,
*b) *közhasznú információs szolgáltatást nyújt,
*c) *helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt,
*d) *szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.
- A könyvtár társadalmi helyzete:
A térség munkanélküliségi rátája magas, amely negatívan hat ki a művelődés területére is. Sajószöged településen a születésszám csökken, középkorúak és az idősek alkotják a lakosság nagy részét. A lakosság többsége gazdálkodik, illetve az iparban dolgozik.
3. Gyűjtési utasítás:
[]{.underline}
A gyűjteményszervezés, illetve az állományalakítás a különféle könyvtári szolgáltatások alapja. Elveit a könyvtár által ellátandó feladat határozza meg.
A gyűjtőköri utasítás a gyakorlati állománygyarapítást kívánja segíteni**.**
A gyűjtés elvileg minden ismeretágra kiterjed, tartalmi korlátai nincsenek, de területenként, ill. információhordozónként különböző a gyűjtés mélysége**,** szélessége. Ez az olvasók összetételéből, még inkább a potenciális olvasótábor heterogén voltából követezik. Olvasóink között tanulók, nyugdíjasok, értelmiség, mezőgazdasági munkások, munkanélküliek, közalkalmazottak egyaránt megtalálhatók. A gyarapítás alapját kívánságlista, saját nyilvántartás, illetve kiadói ajánlások, bibliográfiák, egyéb gyarapítási tanácsadók, könyvesboltok katalógusai repertóriumok, és ajándékok stb. képezik.
A könyvtár elsősorban az érték- és időtálló művek beszerzésére törekszik.
[]{.underline}
[]{.underline}
[]{.underline}
[3.1 Témakörök és válogatás mértéke]{.underline}
[]{.underline}
Szépirodalmi művek esetében:
a. Magyar nyelven megjelenő szépirodalmi művekből a könyvtár válogatva gyűjti:
-
a magyar és világirodalom klasszikus íróinak műveit
-
kortárs magyar szerzők műveit
-
életrajzokat, történelmi regényeket
-
gyermek és ifjúsági regényeket, verseket, elbeszéléseket
-
általános és középiskolai kötelező olvasmányokat
A gyermekkönyvtár feladata a 14 éven aluli olvasók kiszolgálása, ezen belül az önálló ismeretszerzés lehetőségének megteremtése, az iskolával való kapcsolat révén az iskolai oktató-nevelő munka segítése, valamint a gyermekolvasók felkészítése a felnőtt részleg használatára. Ezek figyelembe vételével kell kialakítani a gyermekkönyvtár állományát.
b. Magyar nyelven megjelenő szépirodalmi könyvekből a könyvtár erősen válogatva gyűjti:
-
a kortárs külföldi szerzők műveit
-
idegen nyelvű irodalmi alkotásokat
-
lírai, prózai, drámai antológiákat
-
általános és középiskolai ajánlott olvasmányokat
c. Magyar nyelven megjelenő szépirodalmi könyvekből a könyvtár teljességre törekedve gyűjti:
-
A településen és környékén élt és élő írók, költők munkáit
-
A településre és környékére vonatkozó írott és nyomtatott dokumentumokat
Szakirodalmi művek esetében:
d. Magyar nyelven megjelenő szakkönyvekből a könyvtár válogatva gyűjti:
-
alapszintű általános lexikonokat, enciklopédiákat
-
a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglaló műveket
-
tájegységünkre, községünkre, illetve a megyére vonatkozó kiadványokat. Ez utóbbi esetében szempont, hogy Sajószöged, illetve szűkebb környezete említésre kerül a műben.
e. Magyar nyelven megjelenő szakkönyvekből a könyvtár erősen válogatva gyűjti:
-
középszintű általános lexikonokat, enciklopédiákat, évkönyveket
-
szótárakat a világnyelveken kívüli egyéb nyelveken
-
az Európai Unióról és országairól szóló ismeretterjesztő műveket
f. Magyar nyelven megjelenő szakkönyvekből a könyvtár teljesség igényére törekedve gyűjti:
- a településre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványokat
A könyvtáros segédkönyvtára:
-
A segédkönyvtári állomány kialakításának fő szempontja, hogy a könyvtár beszerezze a könyvtáros mindennapi munkájához szükséges segédeszközöket, feldolgozó és tájékoztató műveket, a könyvtári munka kézikönyveit.
-
Megőrzési kötelezettség a használat függvénye.
[3.2 A feldolgozás jellege:]{.underline}
[]{.underline}
A gyűjtés során különös figyelmet fordítunk a gyermek- és ifjúsági művekre, a felnőtt ismeretterjesztő és az általános tájékozódást, tájékoztatást segítő kiadványokra, az alap-, középfokú és felnőtt oktatást általánosságban segítő alapvető dokumentumokra. Nem szerezzük be a főiskolai, egyetemi jegyzeteket, tankönyveket, az általános és középiskolai tankönyveket, munkatankönyveket, munkafüzeteket, egy-egy tudományágat felsőfokon tárgyaló irodalmat.
[3.3 Földrajzi határok:]{.underline}
[]{.underline}
Csak a Magyarországon megjelent kiadványokat szerezzük be.
[3.4 Időhatárok:]{.underline}
[]{.underline}
**Elsősorban a kurrens irodalmat szerezzük be. Retrospektív beszerzésre csak akkor kerül sor, ha a gyűjtemény adott szakterületen nem hézagmentes. **
[3.5 Nyelvi szempontok:]{.underline}
[]{.underline}
**Alapvetően a magyar nyelven megjelenő kiadványokat gyűjtjük. A kétnyelvű szótárak esetében az angol, német, francia nyelv mellett igény esetén erős válogatással egyéb kétnyelvű szótárakat is beszerezhetünk. **
[3.6 Dokumentumtípusok:]{.underline}
[]{.underline}
-
könyvek (kemény- és papírkötésben);
-
időszaki kiadványok (napilapok, képeslapok, folyóiratok);
-
hanghordozók (CD, DVD);
-
CD-ROM-os adatbázisok;
-
térképek, atlaszok;
-
fotók;
-
öregbetűs könyvek;
-
helyismereti vonatkozású kéziratok.
Időszaki kiadványok:
Folyóiratokból a könyvtár gyűjti az olvasói igény szerinti információs értékű lapokat, és azokat a képes lapokat, amiket az olvasók keresnek.
- példányban gyűjtjük a következő kiadványokat:
-
napilapok: Észak-Magyarország
-
hetilapok: Nők-Lapja, Tiszaújvárosi Krónika, Kiskegyed
-
folyóiratok: Családi Lap, Bagolyfióka, Dörmögő Dömötör, Kreatív Horgolás, Kreatív Kötés, Nők Lapja Ezotéria, Nők Lapja Egészség, Természetgyógyász magazin, Otthonok és Kertek magazin,
Megőrzési kötelezettség: 1 év, a friss számok csak helyben használatra, a régebbiek kölcsönözhetők.
Nem hagyományos könyvtári dokumentumok
-
térkép, válogatva
-
számítógéppel olvasható adathordozók: CD, DVD, erősen válogatva
**A gyűjtőkörből kizárt dokumentumok: **
-
kéziratok (kivéve a településre vonatkozók)
-
egyetemi, főiskolai jegyzetek, tankönyvek
[3.7 Példányszám:]{.underline}
[]{.underline}
A könyvtár a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat válogatással, egy példányszámban szerzi be.
[3.8 A dokumentumállomány gyarapodásának lehetséges módjai:]{.underline}
[]{.underline}
A könyvtári állomány gyarapodhat vétel, ajándék, csere formájában is. A gyűjtőkörbe nem illő dokumentumok azonban még ajándék címén sem kerülhetnek könyvtári állományba.
[3.9 A dokumentumok beszerzési forrásai:]{.underline}
-
könyvesboltból
-
antikváriumból
[3.10 Az állomány nyilvántartása:]{.underline}
[]{.underline}
Az állomány nyilvántartása egyedi és csoportos leltárkönyvben történik, a szabványban előírt adatok rögzítésével.
4. Állományapasztás:
Az állományapasztás főbb szempontjai:
[4.1 Tervszerű állományapasztás:]{.underline}
Az ismeretterjesztő és szakkönyvek esetében az ismeretanyagában, világnézetében túlhaladottá vált dokumentumokat folyamatosan selejtezzük.
A már megváltozott adatokat, rendeleteket, szabályokat stb. tartalmazó műveket is folyamatosan kivonjuk az állományból.
Fölös példány címén töröljük azokat a dokumentumokat, amelyek irányt időközben megcsappant az olvasói igény.
[4.2 Egyéb okok: ]{.underline}
Az elrongálódott, az olvasó által elvesztett, vagy elemi kár során megsemmisült vagy használhatatlanná vált dokumentumokat évente egy alkalommal kivonjuk az állományból.
Az állományellenőrzés során hiányként mutatkozó dokumentumokat - a jegyzőkönyv elkészülte, valamint a fenntartó jóváhagyása után - töröljük az állományból.
- sz. melléklet ================
Könyvtárhasználati szabályzat
1997. évi CXL. tv. 56 §. (1). bek. „A könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére."
A könyvtári jogszabályok, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Könyvtárhasználati Szabályzat rögzíti a használat feltételeit és a könyvtárhasználók jogait.
A Használati Szabályzatot a könyvtárban jól látható helyen ki kell függeszteni.
**A könyvtár elérhetősége: **
1. Szolgáltató neve: Művelődési Ház és Könyvtár
2. Címe: 3599 Sajószöged, Ady E. út 2.sz.
3. Telefonszám: 0649 540-840
4. E-mail cím: sajoszogedkonyvtar@gmail.com
5. Honlap címe: -
6. Nyitvatartási idő:
Hétfő- 9.^00^-16.^00^-ig
Kedd 9.^00^-16.^00^-ig
szerda: 9^00^-17^00^-ig
csütörtök: 9.^00^-16.^00-^ig
Péntek: 9.^00^-15.^00^-ig
Szombat: 8.^30^-14.^30^-ig
A könyvtárhasználat feltételei
1. A könyvtár szolgáltatásait minden érdeklődő igénybe veheti, aki személyazonosságát igazolja, a könyvtárhasználati szabályokat elfogadja, és betartásukra aláírásával kötelezettséget vállal.
2. A könyvtári tagsághoz nem kötött szolgáltatások (1997. évi CXL. törvény alapján):
-
a csoportos könyvtárlátogatás,
-
könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben használata,
-
az állományfeltáró katalógus használata,
-
információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól,
-
könyvtári rendezvények látogatása
- A könyvtár további szolgáltatásai csak beiratkozással vehetők igénybe. 14 éven aluli olvasóink minden esetben szülői/gondviselői kezességvállalás mellett iratkozhatnak be.
A könyvtári tagság feltételei:
-
A beiratkozás a személyazonosság igazolásával történik az alábbi adatok megadásával: név (asszonyoknál leánykori név is), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakóhelye. A 14 éven aluli olvasóért a szülő vagy gondviselő kezességet vállal.
-
A könyvtár a könyvtárhasználó adatait a beiratkozási naplóba regisztrálja.
-
A könyvtárhasználó adatainak megváltozását köteles bejelenteni. Amennyiben állandó és ideiglenes lakása is van, meg kell neveznie levelezési címét. A változások elmulasztásából eredő költség a könyvtárhasználót terheli.
-
A könyvtárhasználó valamint a kezességet vállaló amennyiben a könyvtárral szemben vállalt kötelezettségnek nem tesz eleget – határidő betartása, megrongált, elveszet dokumentumok, stb. – a kárt megtéríti. A térítés mértéke az adott könyv, piaci értéke.
-
Az olvasójegy használata minden beiratkozott olvasó részére kötelező.
-
A használati jog felfüggeszthető amennyiben a könyvtárhasználó nem tartja be a szabályzatban rögzítetteket. (Többszöri felszólítás kölcsönzési határidő betartására, szándékos rongálás, elveszett dokumentumok értékének megtérítése, rendbontás).
Adatkezelés:
A könyvtár az adatok felhasználásával Beiratkozási tasakot és Olvasójegyet, állit ki. Az adatokat a beiratkozási Naplóba vezeti. A személyes adatok védelméről az erre vonatkozó jogszabályok szerint köteles gondoskodni. Az adatokat kizárólag könyvtári nyilvántartásra használja fel, más fél részére át nem adhatók. Amennyiben az olvasó kilép a könyvtári tagok sorából, elköltözik stb., személyes adatait meg kell semmisíteni.
Jótállói nyilatkozat:
Az önálló jövedelemmel nem rendelkezők esetében az anyagi felelősséget a jótálló vállalja, a "Jótállási nyilatkozat" kitöltésével és aláírásával.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az önálló jövedelemmel nem rendelkező olvasó nevét és olvasójegy számát, a jótálló adatait és a jótállás vállalásának aláírással igazolt tényét. Jótálló csak törvényes képviselő lehet.
A könyvtár szolgáltatásai:
A könyvtárhasználó ingyenesen veheti igénybe a könyvtár alapszolgáltatásait és kölcsönözheti a könyvtári alapdokumentumokat. 56.§. (2); (5) bek.
1. Térítésmentes szolgáltatások:
-
A könyvtári dokumentumok helyben használata.
-
A könyvtári dokumentumok kölcsönzése.
-
Tájékoztatás.
-
Könyvtári kölcsönzés. (Eredeti dokumentumok)
-
Könyvtári rendezvények látogatása.
-
Állományfeltáró eszközök használata.
-
Könyvtári dokumentumok előjegyzése.
2. Térítéshez kötött szolgáltatások:
- Fénymásolás és nyomtatás
A/4 fekete fehér szöveg 20 Ft / oldal
A/4 fekete-fehér kép (min.50 % kép) 100 Ft / oldal
A/4 színes szöveg 40 Ft / oldal
A/4 színes kép (min. 50 % kép) 150 Ft / oldal
A/3 fekete fehér szöveg 40 Ft / oldal
A/3 fekete-fehér kép (min.50 % kép) 200 Ft / oldal
A/3 színes szöveg 80 Ft / oldal
A/3 színes kép (min. 50 % kép) 300 Ft / oldal
Fax első oldal 295 Ft / oldal
minden további oldal 105 Ft / oldal
A kölcsönzés szabályai:
- Kölcsönözhető dokumentumok száma: 6 db/alkalom
Kölcsönzési határidő: : 4 hét
- Határidő hosszabbítás: : 2 x 4 hét
Könyvtárközi kölcsönzés:
Azokat a dokumentumokat, melyek a saját állományban nem találhatók- amennyiben az olvasó igényli- a könyvtárak közötti Országos Dokumentum-ellátási Rendszeren /ODR/ keresztül, az erre kijelölt tagkönyvtárakból a könyvtáros megkéri. Erről a lehetőségről a könyvtáros kötelessége tájékoztatni az olvasót.
-
Könyvtárközi kölcsönzés estén, a kölcsönzési határidőt a kölcsönadó könyvtár határozza meg.
-
A könyvtárközi dokumentumszolgáltatást a könyvtáros kezdeményezheti.
-
Eredeti művek kölcsönzése ingyenes a könyvtárhasználó számára, a visszaküldés költségét a könyvtár magára vállalja.
-
Másolatszolgáltatás - Könyvtárközi-kölcsönzés során amennyiben a kért dokumentumot másolat formájában küldik meg, a számla összegének megtérítése a könyvtárhasználót terheli.
Hátralékosok felszólítása:
- Amennyiben az olvasó a kölcsönzési határidő lejártáig az általa kölcsönzött dokumentumokat nem szolgáltatta vissza, és a kölcsönzési idő hosszabbítását sem kérte, késedelmi díjat fizet.
A késedelmi díjak mértéke:
könyv 20,- Ft/könyv/nap
egyéb dokumentum: (folyóirat, hangos könyv, CD, DVD) 100,- Ft/dokumentum/nap
A felszólítás késedelmi díja:
Felszólítás I. postázási költség a mindenkori postázási költség összege
Felszólítás II. postázási költség a mindenkori postázási költség összege
Felszólítás III.(tértivevényes) postázási költség a mindenkori postázási költség összege
-
A késedelmes olvasókat a könyvtár a beiratkozáskor közölt adatoknak megfelelően e-mailben vagy levélben szólítja fel a tartozás rendezésére.
-
A harmadik felszólítás után a könyvtár végrehajtási eljárást kezdeményez.
Egyéb rendelkezések:
-
A könyvtárhasználó kötelessége a dokumentumok védelme. Az elveszített vagy megrongált dokumentum értékét az olvasó minden esetben köteles megtéríteni. A térítés összege nem azonos a mű leltári értékével, a könyvtár az adott mű gyűjteményi értékét érvényesíti, mely jelentheti a dokumentum fénymásolati díjának térítését is.
-
A károkozó, vagy az a késedelmes használó, aki a megadott határidőig tartozását nem rendezi, a könyvtár szolgáltatásait nem veheti igénybe.
-
A könyvtár használata során a könyvtárhasználók ügyeljenek a csendre, biztosítva a nyugodt olvasást, tanulást.
-
Azokat, akik közösségellenes magatartásukkal zavarják a könyvtárhasználókat, a könyvtári munkát, valamint szándékosan kárt okoznak a gyűjteményben (vagy arra kísérletet tesznek), a könyvtár kizárhatja használói köréből.
- sz. melléklet ================
Etikai kódex
Az etikai kódex elkészítésekor figyelembe vettük az érvényben lévő törvényeket, rendeleteket, állásfoglalásokat: a Magyar Alkotmány, az Emberi Jogokról szóló Egyezmény, a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló Törvény, a Gyermekek Jogairól szóló Nemzetközi Egyezmény.
Az etikai kódex azokat az elveket, magatartási szabályokat tartalmazza, melyeket a Sajószögedi Általános Művelődési Központ, minden munkatársától elvár és törvény által nem szabályozott.
Olyan belső szabályok gyűjteménye, amely a munkahelyi egységes szemlélet kialakítására, a harmonikus emberi viszonyok, megteremtésére szolgál.
A szakmai etikai kódex érvényességi köre kiterjed a Sajószögedi Napközi Otthonos Óvoda, közalkalmazotti jogviszonyban lévő dolgozóira és az intézménnyel kapcsolatban álló közalkalmazottakra is.
Célja: A közösen megfogalmazott elvárások, szabályok, normák elfogadása, betartása a nevelőközösség összetartozásának erősítése.
Közös értékrend alkalmazásával az intézményünkről kialakult pozitív kép megőrzése. Óvodánkban dolgozók elengedhetetlen személyiségjegyei: feltétel nélküli gyermekszeretet, empátia, türelem, lelkiismeretesség, önzetlenség, bizalom, az egyéni sajátosságok, különbözőségek elfogadása, áldozatkészség, önismeret, önkontroll, felelősségvállalás, hitelesség és következetesség.
Egyéni munkavégzésünkkel összefüggő etikai normák
1. Egyéni feladatainkat a legjobb minőségben végezzük, munkaköri leírásainknak megfelelően.
2. Kötelességeinket, a jogszabályok mellett, az intézményi belső szabályzatok határozzák meg.
3. Szakmai fejlődésünk mellett folyamatosan törekszünk önismeretünk és emberismeretünk fejlesztésére.
4. Ápoljuk testi, lelki egészségünket, betegség esetén csak abban az esetben végezzünk munkánkat, ha az a gyermekekre nézve semmilyen ártalommal nem jár.
5. A megjelenésünk legyen kulturált, ápolt és mértéktartó.
6. Felkészülten vegyünk részt a helyi nevelési és egyéb intézményi dokumentumok megalkotásában, elfogadásában és érvényre juttatásában.
7. Érezzük erkölcsi kötelességünknek, hogy minden helyzetben magas színvonalon, példaadó módon műveljük anyanyelvünket. A gyermekek előtt sohasem szólhatunk illetlenül, nem használhatunk félreérthető, kétértelmű kifejezéseket.
8. Állampolgári jogainknak gyakorlását társadalmi szerepvállalásainkat időben és térben határozottan elkülönítjük a nevelőmunkánktól.
Közösségi szabályaink
1. Kellő figyelmet fordítsunk egymás munkája iránt, jóindulattal forduljunk egymás felé, osszuk meg saját tapasztalatainkat egymással.
2. Nevelőtársaink szakmai észrevételeit nyitottan fogadjuk, akár elismerők, akár kritikusak.
3. Szakmai vitáinkat a tárgyszerűség és az indulatok nélküli tolerancia jellemezze.
4. Igyekezzünk mindig úgy viselkedni, hogy ne rontsuk a munkahelyi légkör hangulatát.
5. Valamennyi munkatársunkat tiszteljük, ne tegyünk különbséget iskolai végzettség, vallási vagy politikai hovatartozásuk miatt.
6. A munkatársaim által ránk bízott titkot nem beszéljük ki, ne adjuk tovább a munkatársi körbe.
7. A kollektíva kapcsolatát a korrektség, a tárgyilagosság, az őszinteség, a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemezze.
8. Álljunk ki egymásért a szülők és a külvilág előtt mindaddig, amíg a másik szakmai vagy etikai hibája be nem bizonyosodik.
9. Szeretettel fogadjuk a pályakezdőket, segítsük a pályakezdéssel kapcsolatos nehézségek megoldásában.
10. A nyugállományba vonuló kollégáinkkal továbbra is ápoljuk a kapcsolatot.
11. Az óvodai életünkben a szeretetteljes emberi kapcsolatok domináljanak.
12. Esetleges konfliktusainkat soha ne a gyermekek jelenlétében oldjuk meg.
13. Az óvoda belső életével kapcsolatos információkat szolgálati titokként kezeljük.
14. Az óvodapedagógus ismerje fel és személyes megnyilvánulásaival képviselje a természettisztelő magatartást, a környezettudatos életvitelt.
Nevelőmunkánk etikai normái
1. A gyermekek egyéniségét és emberi méltóságát mindenkor tartsuk tiszteletben, sem tettekben, sem szóban ne bántalmazzuk, ne alázzuk meg, sem testi, sem lelki erőszakot ne alkalmazunk.
2. Minden gyermekkel egyéni készségeinek és képességeinek megfelelően foglalkozzunk, hátrányos megkülönböztetést ne alkalmazunk.
3. Minden gyermek önálló személyiség, mindenkit a saját nevén szólítsunk.
4. Mindig türelmesek legyünk a gyermekekkel, soha ne viselkedjünk agresszívan (ne ordítsunk vele, stb.).
5. Minden esetben tiszteljük és elfogadjuk a gyermekek különbözőségeit, magatartásunkkal mintát közvetítünk környezetünk számára az egyenlő bánásmód megvalósításában.
6. A gyermekkel való foglalkozás során mindig szem előtt tartsuk a gyermek érzelmi állapotát.
7. A gyermek érdekében működjünk együtt a gyermek családjával, más szakemberekkel, segítő intézményekkel és szervezetekkel.
8. A gyermek előtt soha ne szidjuk a szüleit, ne tegyünk rájuk negatív jellegű megjegyzéseket.
9. Mind a jutalmazás, mind a büntetés módszereit a gyermek személyiségéhez igazodva a pozitív emberi értékeket figyelembe véve alkalmazzuk (nem büntetünk testi fenyítéssel, étel, mese megvonásával, nem jutalmazunk édességgel, tárgyi ajándékkal).
10. Magánéleti problémáinkat a gyermekek felé semmilyen formában ne közvetítsük.
11. Szervezzünk szabadidős programokat és azokon vegyünk részt az intézmény hagyományai szerint, természetesen alapos indok és elháríthatatlan ok ez alól felmentést ad.
Szülőkkel való kapcsolataink etikai normái
1. A Pedagógus és a szülő kapcsolata egyenrangú személyek partneri kapcsolata, amely csak egyetlen területen, a pedagógia kompetencia területén aszimmetrikus, itt – a szaktudása alapján – a nevelő vezető szerepe érvényesül.
2.Kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés.
3. Családlátogatáson, fogadóórákon és egyéb személyes alkalmakkor teljes körű információt gyűjtünk tapintatosan a gyermekről, az elhangzott magáninformációkat szigorúan titokban tartjuk, csak a gyermek érdekében használjuk fel.
4. A szülőkkel folytatott egyéni beszélgetések során elhangzott családi vonatkozással bíró információkat szigorúan titokban tartjuk.
5. A szülői értekezleten az egész csoportra vonatkozó kérdéseket, problémákat, feladatokat érintjük, az egyes gyermekről fogadóórán adunk tájékoztatást.
6. A szülők anyagi helyzetének ismeretében, ahol szükséges, a szülő egyetértésével kezdeményezzük a szociális segítségnyújtást.
7. A szülők között nem teszünk különbséget, törekszünk az együttműködés kiépítésére, fenntartására.
8. A nevelőmunkát segítő munkatársaink információkat nem adhatnak a gyermekekről a szülőknek.
TOVÁBBI SZAKMAI ETIKAI NORMÁK
2. A pedagógiai kapcsolat következtében kialakult helyzetet az intézmény dolgozói semmiféle jogtalan előny megszerzésére nem használhatják föl.
2. Az óvodapedagógus mind a gyermek jelenlétében, mind az intézményen kívül csakis a nevelői szolidaritás tiszteletben tartásával formál véleményt a kollégákról, az intézmény dolgozóiról és a szülőkről.
3. Az óvodapedagógus sem tetteivel, sem nyilatkozataival nem csorbítja intézményének és hivatásának jó hírét.
4. Mindig tiszteletben tartja a vele kapcsolatba kerülő külső partner munkáját.
Eljárási szabályok:
Etikai eljárás indulhat az ellen, aki etikai vétséget követ el, vét az Etikai Kódexben meghatározott szabályok ellen.
Normák megsértése, etikai vétség:
Az óvodapedagógus, mint minden ember tévedhet, hibázhat. A hibák megelőzése, illetve kijavítására való törekvés etikai kötelessége.
Az Etikai Kódexben meghatározott normák, magatartási szabályok megsértése etikai vétség.
A kötelességek elmulasztásáért a közalkalmazott a törvényekben meghatározott módon vonható felelősségre.
Az etikai vétséget kivizsgálja:
Az etikailag vitatható kérdésekben az Etikai Bizottság illetékes véleményt mondani.
Az Etikai Bizottság jogköre, hogy a meghallgatások után és a vonatkozó dokumentumok tanulmányozása után véleményt alkot etikai kérdésekben, azt szakmai körökben nyilvánosságra hozzák.
Az etikai vétség kivizsgálásánál fontos elvárás a pártatlanság valamint az érintett dolgozó megfelelő képviseletének biztosítása.
Az etikai bizottság létrehozása és működtetése:
Az etikai bizottság tagjai nem állandó résztvevők, az adott helyzetnek megfelelően állítja össze az etikai bizottságot.
Az Etikai Bizottság, a vezetőjét minden alkalommal maga határozza meg, etikai vétség esetén írásbeli feljegyzést készít, és állásfoglalását a vezető felé továbbítja, és annak megfelelően szankciónál (szóban, írásban).
Az Etikai Kódex a nevelőtestület 2/3-os többségének jóváhagyásával lép hatályba.
A Sajószögedi Általános Művelődési Központ Etikai Kódexét elfogadom:
-
…………………………………………..
-
…………………………………………..
-
…………………………………………..
-
…………………………………………..
-
…………………………………………..
-
…………………………………………..
-
…………………………………………..
-
…………………………………………..
-
…………………………………………..
-
…………………………………………..
-
…………………………………………..
-
…………………………………………..
………………………………………….. stb.
- sz. melléklet ================
Adatvédelmi szabályzat
Sajószögedi Művelődési Ház és Könyvtár
Bevezetés
A Sajószögedi Általános Művelődési Központ, Művelődési Ház és Könyvtár (a továbbiakban: „Könyvtár" vagy „Adatkezelő") az Európai Parlament és a Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2016/679 rendelete alapján tájékoztatjuk Önt, mint Könyvtárunk Felhasználóját mindazon kérdésekben, amelyek Könyvtárba történő beiratkozásakor szükséges regisztrációja során az Ön által megadott személyes adatok kezelésével kapcsolatosak.
**A szabályzat célja **
A 2011. évi CXII. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról törvényben, a GDPR-EU 2016/679 rendeletben foglaltak érvényesítése a könyvtárban megvalósuló személyes adatok kezelése során.
Milyen törvények vonatkoznak az adatkezelésre?
● Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (általános adatvédelmi rendelet, GDPR)
● 2011. évi CXII. törvény – az információs önrendelkezési jogról és az információ-szabadságról (Infotv.)
● 2000. évi C. törvény – a számvitelről (Számv. tv.)
● 2013. évi V. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
Az adatkezelés célja: a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételéhez való hozzáférés.
Alapelvek
Személyes adatot csak az érintett tájékozott felhatalmazása alapján kezelünk. Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy nyilatkozatához a törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.
Az adatkezeléssel kapcsolatban a Könyvtár törekszik a lehető legrészletesebb tájékoztatást megadni. A tájékoztatás minden esetben kiterjed az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult szervezetekre és személyekre, az adatkezelés céljára és jogalapjára, a kezelt adatok körére és az adatkezelés időtartamára, valamint arra, hogy a személyes adatokat kik kaphatják meg, továbbá a jogorvoslati és jogérvényesítési lehetőségekre.
Személyes adatot csak a célhoz kötöttség elve figyelembevételével kezelünk. Csak meghatározott célból, valamely jog gyakorlása, illetve kötelezettség teljesítése céljából kezelünk személyes adatokat. Kizárólag olyan esetben végzünk adatkezelést, amikor az az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, és akkor is kizárólag a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
Amennyiben valamely hatóság jogszabályi felhatalmazás alapján megkeresi Könyvtárunkat, a hatóság részére személyes adatot csak annyit és olyan mértékben ad ki, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, és amilyen adatkérésre a megkereső hatóságot a vonatkozó jogszabályok felhatalmazzák.
**A szabályzat hatóköre **
Az információs törvény bejelentési kötelezettsége alá tartozó adatkezelést az intézmény nem végez. A hatóköre kiterjed a Sajószögedi Könyvtár könyvtári szolgáltatást igénybe vevők körére.
**Adatvédelmi tudatosság **
Az adatkezelő Sajószögedi Á.M.K. Művelődési Ház és Könyvtár (3599 Sajószöged, Ady Endre u. 2. email: sajoszogedkonyvtar@gmail.com képviselő: Bánné Bodolai Marianna igazgató, Firtkóné Ládi Heléna könyvtáros).
A könyvtár szolgáltatásait személyes használattal vehetik igénybe az érdeklődők. Könyvtárunk használata regisztrációhoz kötött, ahol a természetes személyazonosító adatok megadása és annak igazolása kötelező. A jogszabály a következőképpen rendelkezik erről: 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről: 57. §. (1)
A könyvtárhasználónak a beiratkozáskor a következő személyes adatait kell közölnie és igazolnia:
- természetes személyazonosító adatok és lakcíme.
- (2) A személyes adataiban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.
**Természetes személyazonosító adatok **
A 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról II. fejezet 4. § 4) Természetes személyazonosító adat a polgár
- a) családi és utóneve, születési családi és utóneve,
- b) születési helye,
- c) születési ideje és
- d) anyja születési családi és utóneve.
Az adatokat igazoló okmányok is megnevezésre kerülnek:
- Személyazonosító igazolvány, vagy útlevél, vagy vezetői engedély száma
- Lakcím: állandó lakcím, tartózkodási (ideiglenes lakcím) vagy levelezési cím
- Lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma
A szükséges személyi adatok mellett rögzítésre kerül még:
- A tagság érvényességének kelte, az időtartama (kötelező az ideiglenes tartózkodási engedéllyel beiratkozóknál).
A Könyvtár további adatokat is kérhet a kapcsolattartás és a szolgáltatások igénybevételének vizsgálata céljából, de ezeket a regisztrált használó nem köteles megadni.
- A foglalkozás, a munkahely adata (tanulóknál az iskola) a kedvezményezetteknél kötelezően rögzítésre kerül, egyéb esetben megadható.
- A regisztrált tag, illetve kezes elérhetősége telefonon, e-mailben.
A telefonszám és e-mail cím megadása az előjegyzett dokumentumról és a kölcsönzési lejárati időről való gyorsabb tájékoztatás miatt ajánlott.
**Tárolt adatok **
Belépési adatlapot iratunk alá, melyen az adatszolgáltatók beleegyeznek a személyes adatok felhasználására a jelen Adatvédelmi szabályzat és Adatkezelési nyilatkozat (1. sz. melléklet) megismerése által.
Az adatokat a könyvtár beiratkozási naplójában rögzítjük. A megadott személyes adatokat és a nyilatkozatokat a Könyvtár szakmai munkakörben dolgozó munkatársa kezeli. Az adatok védeleméért felelős, ezt a munkaköri leírása rögzíti, nyilatkozik, hogy felelősen látják el a szolgáltatást.
**Tájékoztatás **
Személyes adat gyűjtése során a Könyvtár biztosítja az adatszolgáltató számára az Adatvédelmi nyilatkozat című tájékoztató megismerésének a lehetőségét a Könyvtárban papír alapon és Sajószöged község honlapján történő eléréssel. Megtalálható rajta, milyen jogalappal kezeljük az adatait, melyeket 5 évig őrizzük, 5 évente adat-felülvizsgálatot végzünk.
**Az érintettek jogai **
- az érintettek hozzáférési joga
- a helyesbítéshez való jog - a személyes törléséhez való jog
- a direkt marketing elleni tiltakozás
- az automatikus döntéshozás és profilalkotás megakadályozása, valamint
- az adathordozhatóság.
Személyes adatok kezelésének jogalapja az 1992. évi LXIII. tv. Gyermekek jogai - Az új általános adatvédelmi rendelet speciális védelmet biztosít a gyermekek személyes adatainak, ezért Magyarországon a 16 év alatti gyermekek számára szükséges egy szülő vagy gondviselő jótállása, hogy törvényesen kezelhessük a személyes adataikat.
Az adatok kiszivárgása – A beiratkozáskor illetve a szolgáltatás igénybevételekor gyűjtött adatokat egyéb célokra, nem használjuk fel, ilyen célra nem adjuk át harmadik félnek.
Mindenkinek jogában áll panaszt tenni az adatvédelmi hatóság felé, amennyiben úgy véli, nem megfelelően kezelik az adataikat. (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c., Tel.: +36-1-391-1400, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu)
Adatvédelmi incidens bejelentése - Az új szabályok értelmében személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a felügyelő hatóság felé legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott.
A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog")
Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére – amennyiben a Rendeletben meghatározott indokok valamelyike fennáll – az Adatkezelő késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat. Az Adatkezelő köteles arra, hogy ez esetben az Érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje.
Az Adatkezelő felhívja az Érintettek figyelmét, hogy a könyvtári beiratkozás feltétele a CXL. tv. 57. §. (1) bekezdésében meghatározott személyes adatok megadása, ezért a könyvtári tagság ideje alatt ezen adatok Érintett általi töröltetése a könyvtári tagság azonnali megszűnéséhez vezet.
Nem lehet törölni annak a beiratkozott könyvtárhasználónak az adatait, akinek bármilyen jellegű tartozása van az Adatkezelővel szemben.
A könyvtár által szervezett programok résztvevőire vonatkozó szabályok
A Könyvtár tevékenységéhez hozzá tartozik a szakmai és közművelődési programok szervezése, amelynek során a Könyvtár épületébe nemcsak a könyvtárhasználók, hanem a nyilvánosság tagjai is betérhetnek.
A regisztrációhoz nem kötött, nyílt programon a nagyközönség tagjai korlátozás nélkül vehetnek részt. A rendezvényen résztvevők ugyanakkor elfogadják, hogy az esemény dokumentálása érdekében kép- és hangfelvétel készülhet, amelyet a Könyvtár, mint Adatkezelő a közösségi média oldalán közzé tehet. Az adatkezelés jogalapja ez esetben az érintett hozzájárulása. A hozzájárulásnak nincs alaki feltétele, megtörténhet szóban, és írásban is. Az Adatkezelő az eseményen készült kép- és hangfelvételeket a törvényi előírásnak megfelelően kezeli.
Amennyiben a közzétett kép- és hangfelvételekkel kapcsolatban az érintett írásbeli kifogást terjeszt be, az Adatkezelő a Rendelet által előírt módon, a jelen tájékoztatóban, (Törléshez való jog) leírtak szerint jár el.
**Reprográfiai szolgáltatások esetében a személyes adatok védelme **
A szolgáltatást igénybe vevők által fénymásolt, nyomtatott anyagokat nem őrizzük meg, a rontott másolatokat megsemmisítjük, a nyilvános számítógépre feltöltött szkennelt állományokat a munkafolyamat végén töröljük. Felelős: a szolgáltatást végző könyvtáros.
- sz. melléklet ================
Panaszkezelési szabályzat
1. ÁLTALÁNOS RÉSZ
1.1. Bevezetés
Az óvoda a partnerek panaszainak egységes szabályok szerint történő, átlátható, hatékony kezelése és kivizsgálása érdekében elkészítette a panaszkezelés módjáról szóló szabályzatát.
1.2. A szabályzat célja
A panaszkezelési szabályzat célja, hogy referencia intézményi partnereink elégedettsége és
igényeinek magasabb szintű kielégítése érdekében a fontos visszajelzéseket tartalmazó panaszok kezelésének, kivizsgálásának, nyilvántartásának és értékelésének rendje szerves részévé váljon a referencia intézményi tevékenységeknek, az intézményi folyamatoknak.
1.3. Alapelvek
Intézményi gyakorlatunk alapkövetelménye:
-
Partnereink felvetéseinek gyors kivizsgálása és a feltárt hibák orvoslása.
-
A beérkezett észrevételek elemezése, és az eredmények felhasználása szolgáltatásaink továbbfejlesztéséhez.
-
A panaszokat és a panaszosokat megkülönböztetés nélkül, egyenlően, azonos eljárások keretében és szabályok szerint kezeljük.
-
A panaszkezelésnek gyorsnak, tisztességesnek és érdeminek kell lennie, amelynek során fel kell tárni a panasz okát, indokát és ezt követően a panaszt minél előbb orvosolni kell.
2. A PANASZKEZELÉS MENETE
2.1. A panasz bejelentése
+—————–+—————–+—————–+—————–+ | A bejelentés | | | | | módjai | | | | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | Szóbeli panasz | Személyesen | Hétfőtől | Az ÁMK | | | | péntekig, | igazgatónak. | | | | | | | | | 8^00^ -1500 | | | | | között | | | | | | | | | | Az óvoda | | | | | vezetőjénél | | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | | telefonon | Hétfőtől | Az ÁMK | | | | péntekig, | igazgatónak. | | | | | | | | | 8^00^ -15^00^ | | | | | között | | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | Írásbeli panasz | Személyesen | Hétfőtől | Az ÁMK | | | vagy | péntekig, | igazgatónak | | | | | vagy a | | | más által | 8^00^ -15^00^ | helyettesnek. | | | átadott irat | között | | | | útján | | | | | | Az óvoda | | | | | vezetőjénél | | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | | Postai úton | bármikor | Az óvoda | | | | | címére: 3599. | | | | | Sajószöged, Ady | | | | | endre u. 37. | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | | Elektronikus | bármikor | Az óvoda e-mail | | | | | | | | levélben | | címe: | | | | | sszogedovi@gma | | | | | il.com | +—————–+—————–+—————–+—————–+
2.2. A panasz kivizsgálása és megválaszolása
A szóbeli panaszt az óvoda haladéktalanul megvizsgálja és a lehető legrövidebb időn belül orvosolja. Ha a partner a panasz kezelésével nem ért egyet vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, az óvoda a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén a partnernek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén megküldi. Egyéb szóbeli panasz esetén, az írásbeli panaszra vonatkozó szabályok szerint járunk el.
Írásbeli panasz esetén azt érdemben megvizsgáljuk és a panasszal kapcsolatos álláspontunkat, az érdemi döntést/intézkedést pontos indoklással ellátva a panasz közlését követő 15 napon belül írásban megküldjük a partner részére. Igény esetén a kivizsgálás eredményéről telefonon vagy emailben is értesítést küldünk.
3. PANASZNYILVÁNTARTÁS
3.1. A partnerek panaszairól és az azok megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezetünk, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
-
a panaszos (intézmény/személy) adatait
-
a panasz leírását, tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését
-
a panasz benyújtásának időpontját és módját
-
a panasz orvoslására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indoklását
-
a panaszügy intézéséért, illetve az intézkedés végrehajtásáért felelős személy(ek) megnevezését, valamint az intézkedés teljesítésének és a panasz lezárásának határidejét
-
a kivizsgálás során beszerzett információkat és esetleges szakvéleményt
-
a panaszban megjelölt igényről való döntést
**4. A PANASZKEZELÉS FOLYAMATA **
-
A panasz benyújtása
-
Regisztráció
-
Kivizsgálás
-
Döntés, válasz
-
Elemzés
-
a panasz megválaszolásának időpontját és módját
-
a panaszkezelés elemzéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó egyéb információkat (pl. panasz oka, gyakorisága)
-
Az írásbeli panaszokat –beleértve a személyes megjelenés során előadott panaszról készült jegyzőkönyvet is –továbbá az azokra adott válaszokat három évig archiváljuk, ezt követően az adathordozókat (okiratokat) selejtezzük.
A panaszügyi nyilvántartásban rögzített személyes adatok kizárólag a panasz regisztrálásának és elbírálásának célját szolgálják. Felkészülünk a regisztrációjára és megkezdődik a panasz kivizsgálása, a hiányzó információk, szakvélemények stb. beszerzése.
Amennyiben valamennyi fontos információ rendelkezésre áll, a vizsgálati szakasz lezárul és sor kerül a döntéshozatalra.
A döntés lehet:
-
a panasz elfogadása
-
panasz részbeni elfogadása
-
panasz elutasítása
A döntéshozatalt a válasz elkészítése és megküldése követi írásos formában (írásban, e-mailben).
Óvodánk kiemelt figyelmet fordít a minőségi panaszkezelés biztosítására, ezért a panaszkezelési folyamat végén monitoring (elemző) tevékenységet folytat, amelynek során többek között vizsgálja:
-
a panaszok átfutási idejét
-
jó gyakorlatok átadás-átvételhez kapcsolódó reklamációkat,
-
a partnerek panaszkezeléssel kapcsolatos elégedettségét illetve egyes konkrét panaszügy vonatkozásában a partner elégedettségét.
5.JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK
A panasz elutasítása esetén az óvoda a partnert írásban tájékoztatja arról, hogy panaszával
milyen szervhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat.
6.EGYÉB RENDELKEZÉS
A szabályzatot az óvodában jól látható helyen közzé kell tenni, a hozzáférést pedig biztosítani kell.
7. sz. melléklet
Iratkezelési szabályzat
Sajószögedi ÁMK Család és Gyermekjóléti Szolgálat
- Az iratkezelés szabályozása, felügyelete, rendszerezése
1.1. Az Iratkezelési Szabályzat a köziratok biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel való ellátását, irattározását, selejtezését szabályozza.
1995. évi LXVI. törvény alapján
1.2. Az iratkezelés felügyelete:
Az iratkezelés felügyeletét a Sajószögedi Általános Művelődési Központ (továbbiakban ÁMK) igazgatója, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban CSGYSZ) mindenkori családsegítője, látja el. Személyükben felelősek azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak.
Minden év november utolsó hetében kötelesek ellenőrizni az iratkezelési szabályzat végrehajtását, kötelesek intézkedni a szabálytalanságok megszüntetéséről, illetve szükség esetén a szabályzat módosítását kezdeményezni.
1.3. Az iratkezelés rendszere:
Az intézmény szervezeti egységeinek iratait az ÁMK igazgatója kezeli. A papíralapú ügyirat fizikai együtt kezelése az előadói ívben történik. Az előadói ívben a kezdő irat a legalsó, a legmagasabb alszámú irat vagy kiadvány-tervezet a legfelső Az előadói ívet az iktatást végző iratkezelő nyitja meg.
- A küldemények átvétele, ellenőrzése, érkeztetése
2.1. A küldemények beérkezésének módja:
• Postai úton
• Hivatali kézbesítéssel (tértivevény)
• E-mail-en
• Ügyfél által személyesen benyújtva
• A küldemény átvétele:
A küldemény átvételére az ÁMK igazgatója, szakmai egységek vezetője, a családsegítő szolgálat esetében a mindenkori családsegítő munkatárs, aki postai küldemény átvételével kapcsolatos engedéllyel rendelkezik. A névre szóló küldeményt a címzett vagy meghatalmazottja veheti át.
• A küldemény ellenőrzése átvételkor, küldeményt átvevő személy köteles ellenőrizni:
• Az átvétel jogosságát a cím alapján
• Az iratot tartalmazó boríték, csomagolás sértetlenségét
2.2. A küldeményt az átvétel napján, de legkésőbb az átvételt követő első munkanapon át kell adni a postabontásra jogosult személynek.
Kliensek esetében, törekedni kell, hogy a küldemény az átvételt követően az első lehetséges alkalommal átadásra kerüljön a postabontásra jogosult személynek.
2.3. Téves címzés és helytelen kézbesítés esetén a küldeményt felbontatlanul, azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy vissza kell juttatni a postához.
2.4. Beérkezett küldeményeket érkeztetni kell a 335/2005. Kormányrendelet 34.§ (1) értelmében, Bizonyos dokumentumok nem kerülnek iktatásba (tananyag, tájékoztatók, pénzügyi bizonylatok, számlák, nyilvántartások) ezen iratok esetében elengedhetetlen az érkeztetés
A „nem bontható küldemények" köre:
-
névre szóló, magánjellegű
-
az „s.k." felbontásra szóló
-
pályázatok
-
közbeszerzési dokumentációk
2.5. A „nem bontható" küldeményeket minden esetben felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani.
2.6. A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni.
- Az iratok nyilvántartásba vétele
3.1. Az iratok nyilvántartásba vételével, iktatással és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető legyen.
3.2.Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni.
- Az intézményhez érkező, illetve ott keletkező iratokat iktatással kell nyilvántartani.
Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból:
-
az irat beérkezésének pontos ideje,
-
az intézkedésre jogosult neve,
-
az irat tárgya,
-
az elintézés módja,
-
a kezelési feljegyzések, valamint
-
az irat holléte megállapítható legyen.
- Iktatás
Család és Gyermekjóléti Szolgálathoz érkező, vagy ott keletkező iratokat iktatással kell nyilvántartani.
4.1. Az iktatás módja:
Az iktatás iktatókönyvbe történik, melybe kézzel vezetik be az irat adatait.
Az iktatás alszámokkal tagolt sorszámos rendszerben történik. Az iktatott iratot év végén emelkedő sorszám szerint szalagos irományfedélben kell elhelyezni, az iktatókönyvvel együtt kell kezelni.
4.2.A kezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be.
4.3. Az iktató könyv:
A Családsegítő és Gyermekjóléti Központban minden naptári év kezdetén újonnan nyitott, hitelesített, oldalszámozott iktatókönyvet kell használni. Az év utolsó munkanapján az iktatásra felhasznált utolsó számot követően aláhúzással, az iktatás utolsó számának feltüntetésével, keltezéssel, aláírással és az intézmény bélyegzőjének lenyomatával le kell zárni a tárgyévi bejegyzéseket.
4.4. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat olvashatatlanná tenni tilos. Helyesbítést úgy végezhetünk, hogy a téves adatot egy vonallal áthúzzuk, de a szövegnek olvashatónak kell maradnia. A javítást dátummal és kézjeggyel kell hitelesíteni.
4.5. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján az iktatásra felhasznált utolsó számot követően aláhúzással, az iktatás utolsó számának feltüntetésével, keltezéssel, aláírással és az intézmény bélyegzőjének lenyomatával le kell zárni.
4.6. Iktatási adatok:
Az iktatókönyvben alábbiakat kell feltüntetni: / értelemszerűen/
• Iktatószám
• Dátum (érkezés, irattárba helyezés ideje)
• Irat küldője
• Irat tárgya
• Ügyintéző neve
• Kezelési feljegyzések (ügyfél neve, intézmény, stb.)
• Irattári tételszám.
4.7. Iktatószám:
Az iktatást minden évben egyes számmal kell kezdeni.
Az iktatószám első része a sorszám. Utolsóként az évszám következik.
4.8. Nem kell iktatni, de érkeztetni kell:
• Tananyagot
• Tájékoztatókat, a nem elfogadott meghívókat
• Pénzügyi bizonylatokat, számlákat
• Nyilvántartásokat
• egyéb 50 oldalnál nagyobb dokumentum
- Irattárazás
A hatósági iratanyagot (védelembe vétel) 15 év helyben őrzés után át kell adni az illetékes levéltárnak.
Az egyéb iratanyagot 5 év őrzés után kell selejtezni, megsemmisíteni.
A családgondozók, családsegítők, esetmenedzserek, más szakmai munkatársak által vezetett elektronikus nyilvántartásokat, ügyfelekkel összefüggő dokumentumokat számítógépes adathordozóra mentve, irattárba kell helyezni.
A fenti dokumentumok megőrzési határideje 10 év. Az elektronikus adathordozókon tárolt dokumentumok, adatok megőrzési ideje 10 év.
- Selejtezés
A selejtezést az illetékes szervezeti egység vezetőjének egyetértésével. A lebonyolítást az illetékes szervezeti egység vezetőjének irányításával kell végezni.
1. Igazgatási és jogi ügyek
1. Alapító okirat /NS*
2. Szervezeti és működési szabályzat és mellékletei /NS*
3. Éves szakmai beszámolók és jelentések. Éves statisztikai adatszolgáltatások /15 év
4. Évközi statisztikai adatszolgáltatás /5 év
5. Szakmai program /NS*
6. Egyéb bírósági, hatósági, rendőrségi ügyek /15 év
7. Felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek iratai /NS*
8. Iktatókönyvek, név- és tárgymutatók /NS*
9. Bélyegzők nyilvántartása /hatályvesztést követő/ 5 év
- Humánpolitikai és munkaügyek
Személyi dossziék anyagjai: kinevezés, alkalmazás, átsorolás, áthelyezés, szakmai önéletrajz, a szükséges végzettséget bizonyító dokumentumok, munkaköri leírások, felmentések, felmondások, elbocsátások, a munkaviszony beszámítása, nyugdíjazással kapcsolatos ügyek, gyakornoki megállapodás /50 év
1. Fegyelmi és kártérítési ügyek /5 év
2. Kitüntetések, jutalmazások /10 év
3. Képzés és továbbképzési ügyek /5 év
4. Etikai ügyek /15 év
7.1 Szakmai továbbképzési és tudományos ügyek
1. Esetkonferenciák jegyzőkönyvei /5 év
2. Vizsgálati anyagokkal kapcsolatos szakértői vélemények/NS*
3. Szakmai nyilvántartások, esetleírások, csoportadatok, tanácsadások. /15 év
Függelék:
- A szakmai iratanyag kötelező tartalmi elemei
-
ügyféllel kötött szolgáltatási elememként együttműködési nyilatkozat, melyben a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családsegítője a szolgáltatást igénybe vevő személyt tájékoztatja jogairól és kötelességeiről
-
együttműködési megállapodás,
-
esetnapló adatlap, adatfelvételi lapok (T-lap), mely a fontosabb adatokat, eseményeket tartalmazzák a gyermekről, valamint családjának tagjairól, gondozás jellegtől függően a gyermekeink védelmében című adatlapok,
-
valamennyi írásos megkeresés, az írásos válaszokkal együtt,
-
a családok problémáinak rendezése érdekében tartott esetmegbeszélés, esetkonferencia dokumentációja – értesítő levél, írásos emlékeztető,
-
családgondozási eseménynapló/esetleírás – mely a családlátogatásokról, konzultációkról és az ügykezelés szempontjából fontos információkról tartalmaz bejegyzéseket,
-
esetátadó-lap, amennyiben erre sor kerül,
-
összegző feljegyzés.
[]{.underline}
*NS = nem selejtezhető
- sz. melléklet ================
Munkaruha szabályzat
Jogszabályi hivatkozás
.A munkaruha jutattási szabályzat az NM rendelet 3.§(6) bekezdés értelmében „A munkáltató a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII Törvény79. § (1)[^ *^.(2)^ * ^]{.underline}(3) bekezdése alapján készült, mely szerint Végrehajtási rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó formaruha-juttatást A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.(3) A juttatási idő eltelte után a munka, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, a kollektív szerződés rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében.
A munkaruha szabályzat jogalapja a Munka Törvénykönyvéről (továbbiakban Mt.)szóló 1992. évi XXII. törvény 165. §. (2) bekezdése.
A szabályzat hatálya
A szabályzat kiterjed a Sajószögedi Általános Művelődési Központ -Család és Gyermekjóléti Szolgálat- Konyha- Művelődési Ház és Könyvtár foglalkoztatott közalkalmazottra, alkalmazottra.
Általános rendelkezések
A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a kihordás idejét jelen szabályzat 1. melléklete tartalmazza.
[Fogalmi meghatározások]{.underline}:
a. [munkaruha:]{.underline} munkavégzéshez biztosított ruházat, melyet a munkáltató a jogszabályi előírások alapján biztosít
b. [formaruha]{.underline}: meghatározott munkakörökben a tevékenység ideje alatt kötelezően viselendő
ruházat
c. [kihordási idő]{.underline}: a ruházati cikkek elhasználódására vonatkozóan meghatározott idő a tevékenység figyelembevételével
d. [lejárati idő kezdete]{.underline}: munkaruha vásárlásának időpontjától érvényes
e. [vásárlásra fordítható összeg]{.underline}: a Sajószögedi Általános Művelődési Központ a mindenkori költségvetésében meghatározott és jóváhagyott összeg áll rendelkezésre.
Az igénybevétel módja
A munkavállaló a munkaruhát maga vásárolja meg. Elszámolásra a munkaruha vásárlásról kiállított szabályos készpénzfizetési számla használható fel.
Elszámoláskor a számlát az élelmezésvezetőnek kell átadni. Az ÁMK igazgató intézkedik a munkavállaló felé az elszámolásról.
Az élelmezésvezető a munkavállalók tekintetében egyéni nyilvántartást vezet, ami tartalmazza a munkavállaló részére vásárolt munkaruha megnevezését, a vásárlás napját, kihordási idejét.
Egyéb rendelkezések
-
A munkaruha a kihordási idő után a munkavállaló tulajdonába megy át térítésmentesen.
-
a.) Ha a munkavállaló munkaviszonya a juttatási idő letelte előtt megszűnik, akkor időarányosan köteles a ruházatra vonatkozó költséget visszatéríteni.
b.) Nyugdíjba vonuló munkavállaló esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti, hogy az esetleg fennmaradó munkaruha tartozás elengedésre kerüljön.
-
A személyre szólóan kiadott ruházati cikkek tisztításáról, karbantartásáról, állagmegóvásáról a munkavállaló saját költségén köteles gondoskodni.
-
Ha a munkaruha a rendeltetésszerű használat során megrongálódik, a ruházat leselejtezhető, a ruházat pótlását a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti. Amennyiben viszont a munkavállalónak felróhatóan rongálódott meg, vagy válik használhatatlanná a munkaruházat, abban az esetben annak pótlásáról a dolgozó a saját költségén kell, hogy gondoskodjon.
A munkaruha szabályzat 2020. január 01.-én lép hatályba.
Sajószöged, 2020. január 01.
………………………………
Bánné Bodolai Marianna
ÁMK igazgató
- sz. melléklet
+—————–+—————–+—————–+—————–+ | Munkakör | Munkaruha | Kihordási | Összeg | | megnevezése | megnevezése | idő | | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | Óvodapedagógus | köpeny | 12 hó | 30.000 Ft+áfa | | | | | | | | papucs | 12 hó | | | | | | | | | póló | 12 hó | | | | | | | | | tréningruha | 36 hó | | | | | | | | | sportcipő | 24 hó | | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | Dajka | köpeny | 12 hó | 30.000 Ft+áfa | | | | | | | | papucs | 12 hó | | | | | | | | | póló | 12 hó | | | | | | | | | tréningruha | 36 hó | | | | | | | | | sportcipő | 24 hó | | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | Pedagógiai | köpeny | 12 hó | 30.000 Ft+áfa | | asszisztens | | | | | | papucs | 12 hó | | | | | | | | | póló | 12 hó | | | | | | | | | tréningruha | 36 hó | | | | | | | | | sportcipő | 24 hó | | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | Szakács-konyhal | köpeny | 12 hó | 30.000 Ft+áfa | | ány | | | | | | védőcipő | 12 hó | | | | | | | | | póló | 24 hó | | | | | | | | | nadrág | 12 hó | | | | | | | | | kötény | 12 hó | | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | Élelmezésvezető | köpeny | 12 hó | 30.000 Ft+áfa | | | | | | | | papucs | 12 hó | | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | Család és- | kabát, vagy | 36 hó | 30.000 Ft+áfa | | Gyermekjóléti | dzseki, | | | | gondozó | | 24 hó | | | | utcai cipő | | | | | | 12 hó | | | | papucs, | | | | | | 12 hó | | | | póló, pulóver | | | | | | 12 hó | | | | nadrág | | | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | Segédkönyvtáros | köpeny, | 12 hó | 30.000 Ft+áfa | | | | | | | | felső ruházati | 24 hó | | | | termék(kosztüm) | | | | | | 12 hó | | | | cipő | | | +—————–+—————–+—————–+—————–+ | Takarító | munkacipő, | 12 hó | 30.000 Ft+áfa | | | papucs | | | | | | 12 hó | | | | munkaköpeny, | | | | | | 12 hó | | | | női felső, póló | | | +—————–+—————–+—————–+—————–+
- sz. melléklet ================
Munkaköri leírások (személyi anyagban találhatóak)
- sz. melléklet =================
Terembérleti szabályzat (Művelődési Ház)
A Sajószögedi Művelődési Ház meghatározott céllal termeit, eszközeit bérbe adhatja. (1997. évi CXL. Tv. 78. § (4) bek.)
A terembérleti díjak mértéke függ a bérbevétel időtartamától, rendszerességétől, az alapfelszereltségtől, a rendezvény jellegétől, az igényelt technikától, eszközöktől (lásd: I. sz. melléklet).
A Művelődési Ház területei, helyisége és eszközei elsődlegesen a helyi közművelődési feladatellátást kell, hogy szolgálják.
Bérlésükre abban az esetben kerülhet sor, ha a bérlés dátuma nem ütközik más rendezvények időpontjával.
I. Bérbeadható helyek, helyiségek:
- Nagyterem … m2, ebből … m2-es színpad, amely alkalmas bálok, lakodalmak, családi, baráti és munkahelyi összejövetelekre, konferenciák és fórumok megtartására…. m2-es színpad
- Öltöző
II. A szabályozás hatálya
A szabályzat hatálya kiterjed a Művelődési Ház kezelésében lévő épületekre és azok helyiségeire, valamint eszközeire.
III. A bérbeadás általános feltételei
-
A művelődési ház területeit, helyiségeit ideiglenes használatra (továbbiakban: bérletre) a meghatározott térítés mellett csak abban az esetben lehet átengedni, ha az átengedés a ház rendeltetésszerű működését nem zavarja, hírnevét a bérlő tevékenysége nem csorbítja.
-
Kulturális, társadalmi, családi és egyéb rendezvények céljára helyiségeket bérbe adni elsősorban a művelődési ház programjainak figyelembevételével szabad.
-
A terembérleti szerződések megkötése (terembérletek, berendezések, technikai eszközök kölcsönzése) az igazgató kizárólagos jogköre a mindenkori jogszabályokban meghatározott keretek között. Indokolt esetben a község polgármestere felülbírálhatja a döntését.
IV. A bérleti jogviszony létesítésének szabályai
A bérleti szerződés típusai:
a) Eseti bérbeadás: meghatározott napokra történő bérbeadás.
b) Tartós bérbeadás: Rendszeresen és 1 hónapot meghaladóan folyamatos bérbeadás.
A bérlés (eseti és tartós) feltételeiről és a bérleti díjról az érvényes képviselőtestületi határozat értelmében a művelődési ház igazgatója dönt.
Bérlésre jogosult:
-
Jogi személy
-
Jogi személyiség nélküli társaság
-
Egyéni vállalkozó
-
Magánszemély
Bérbeadás a felsorolt események céljából lehetséges:
-
Kulturális
-
Társadalmi
-
Családi
-
Oktatási
-
Sport
-
Pártrendezvények
-
Egyházi
-
Egyéb
A bérlést megelőzően kötelesek kölcsönösen szerződést kötni, melyben szabályozzák előzetesen a bérbevétel feltételeit.
Az eszközbérleti szerződés a terembérleti mellékletét képezi.
A szerződésnek tartalmaznia kell:
-
a bérlő adatait, elérhetőségét,
-
az igényelt terület, helyiség megnevezését,
-
a használat tervezett időtartamát,
-
a bérbevétel célját,
-
az igényelt eszközöket,
-
a bérleti díj összegét.
A bérleti szerződés erre a célra készült szerződésben köttetik.
Az ugyanazon időpontban azonos helyiségre és eszközre érkező igények közül az intézményi igényeket kell előnyben részesíteni.
Bérleti jogviszony létesítésére irányuló szerződés a jelen szabályzat mellékletében található szerződés-minta értelemszerű kitöltésével köthető.
A bérleti szerződés megkötésére jogosult vezető: a művelődési ház igazgatója.
V. Bérbeadás folyamata
Általános szabályok:
-
A létesítményt az igénybe vevő írásos szerződés (megkötése legkevesebb 15 nappal az igénybe vétel előtt a művelődési ház igazgatójával) alapján kapja meg.
-
Minden esetben (teljes árú, ingyenes és mérsékelt árú terembérlet esetén) terembérleti szerződés köttetik.
-
A művelődési ház vezetője saját hatáskörben dönt a bérbevétel feltételeiről.
-
A tulajdonos önkormányzat és intézményei elsőbbséget élveznek a bérleti jogviszony megkötésében, időpontütközés esetén.
-
A befizetés menetét a továbbiakban a terembérletben foglaltak szabályozzák.
-
Rendkívüli esetben a művelődési ház igazgatója – a fenntartó rendezvényeit figyelembe véve – eltérhet a szabályzattól.
-
Rendezvény lemondása esetén a bérlőnek lehetősége van a rendezvény átütemezésére, illetve átadhatja a rendezvény lebonyolításának jogát. 30 nappal a rendezvény előtt, minden nemű anyagi következmény nélkül lemondható a rendezvény.
-
Minden esetben a bérlő köteles megnevezni egy felelős szervezőt.
-
Zenés, táncos rendezvényt maximum 100 fő részére lehet tartani.
-
Jogszabályok betartásáért a felelős szervező vállalja a felelősséget, a szükséges hatósági engedélyek beszerzéséről gondoskodik, a jogdíj fizetési kötelezettségének eleget tesz.
-
A felelős szervező vállalja az esetleges károkért az anyagi felelősséget.
-
A felelős szervező köteles a tűzvédelmi, balesetvédelmi előírásokat betartani.
Időpont ütközés esetére vonatkozó szabályozás:
- A Művelődési ház igazgatója fenntartja a jogot, hogy a sajószögedi Művelődési Ház és a tulajdonos önkormányzat és intézményei, valamint a művelődési házban működő csoportok, elsőbbséget élveznek a bérleti jogviszony megkötésében.
Bérbevétel menete
-
A művelődési ház dolgozója gondoskodik az írásban kért termek, felszerelések rendelkezésre állásáról legalább 15 perccel az igénylő számára. A kérelemben megjelölt felelős rendező számára átadja az igényelt termek és a vizesblokkok kulcsait.
-
Az igénylő a foglalkozás megkezdése előtt pénzügyi bizonylat ellenében befizeti egy összegben a bérleti díjat.
-
A bérbevételi igény visszamondása legkésőbb 24 órával a megjelölt időpont előtt lehetséges. ellenkező esetben a terembérlet i díj minimális (2000.-Ft/óra) költségének megtérítése kötelező az igénylő részéről.
VI. A terembérleti díjak megállapításának alapelvei
-
A művelődési ház a helyi alapítású egyesületeknek, civil szervezeteknek, valamint saját csoportjainak, a heti rendszerességű összejövetelein túl, évi egy program megtartására biztosít ingyenesen lehetőséget.
-
Az önkormányzat által fenntartott intézmények részére, valamint a helyi általános iskola számára, szintén évi egy programot tesz a művelődési ház ingyenessé.
-
A helyi közösséggel rendelkező egyházakra vonatkozó terembérleti szabályokról, a külön erre a célra kötött együttműködési megállapodások rendelkeznek.
-
A helyi és országgyűlési képviselők részére, a művelődési ház évi egy alkalommal térítésmentesen biztosítja az igényelt termet rendezvényük megtartásához. Ugyanígy, minden párt részére évi egy alkalommal, egy maximum 3 órás rendezvényük megtartására, díjmentes a művelődési ház használata. Ennek feltétele az 1 hónappal korábban történő egyeztetés.
-
A nem helyi egyesületek, szervek, szervezetek, gazdasági társaságok stb. teljes árú bérleti díjat fizetnek.
VII. A bérleti díj megállapításának szabályai, a számítás módszerei
-
A terembérleti díj eseti mérséklése, vagy növelése a község polgármesterének, valamint a Művelődési Ház igazgatójának jogosultsága
-
A teljes árú, az ingyenes, illetve a mérsékelt árú terembérlet esetén keletkező jogdíjak ( pl. szerzői jogdíj) megfizetése a bérlőt terheli.
-
A terembérleti díjak összegét minden év januárjában felül kell vizsgálni, és szükség esetén az aktuális önköltségekhez kell igazítani.
-
A terembérleti díjtételek felülvizsgálata, módosítása, az igazgató jogköre.
VIII. Egyéb rendelkezések
- A terembérleti és eszközbérleti díjtábla tartalmazza az intézmény bérelhető termeinek bérleti díját, audiovizuális és egyéb eszközeinek, bútorainak bérleti díját.
+———+———+———+———+———+———+———+ | Terem | lakodal | sport, | vásár, | zenés, | családi | Klub | | | om | mozgáso | üzleti | táncos | rendezv | tevéken | | | eszközö | s | tevéken | rendezv | ény | ység, | | | kkel | tevéken | ység | ények | | kisebb | | | | ység | | | | összejö | | | | | | | | vetel | +———+———+———+———+———+———+———+ | Nagyter | 100.000 | 1500.- | 10.000. | 60.000. | 40.000. | - | | em | .- | - | - | - | - | | | | | 2500.- | | | | | | | Kaució: | | | Kaució: | Kaució: | | | | 30.000. | | | 20.000. | 10.000. | | | | - | | | - | - | | +———+———+———+———+———+———+———+ | Öltöző | - | - | - | - | - | 10.000. | | | | | | | | - | +———+———+———+———+———+———+———+
Terembérleti és eszközbérleti ártáblázat
Eszközbérlés
terítő 500.-/db
szék 100.-/db
asztal 500.-/db
projektor 1000.-/óra
11.sz. melléklet
Sajószögedi Általános Művelődési Központ
3599 Sajószöged
Ady Endre út 37.
Tel.:06-49-340-687
ÉLELMEZÉSI SZABÁLYZAT
Érvényes: 2020. december 31-től
Jóváhagyta: Készítette:
Bánné Bodolai Marianna Balogh Krisztina
ÁMK igazgató Élelmezésvezető
ÉLELMEZÉSI SZABÁLYZAT
Az óvodai étkeztetési tevékenységet (továbbiakban: élelmezési tevékenység) a vonatkozó törvényi rendeleti előírások figyelembevételével az alábbiak szerint szabályozom:
[1. Az óvodai élelmezési tevékenység célja]{.underline}
[]{.underline}
Az óvoda élelmezési üzeme (a konyha) termelő tevékenységet végez, melynek során élelmezési anyagokból és élelmiszerekből készételt készít.
Az óvodai élelmezési tevékenység célja, hogy
-
Az óvodások, óvodai dolgozók, szociális étkezők, vendég étkezők étkeztetését szemezetten biztosítsa
-
Részükre a koruknak megfelelő tápanyagot tartalmazó, minőségileg, mennyiségileg megfelelő ételt biztosítson
-
A fenntartó szerv által meghatározott norma betartása mellett ízletes, változatos, vitaminokban gazdag ételt állítson elő.
[2. Az élelmezési tevékenység végzésének feltételei, meghatározó tényezők]{.underline}
[]{.underline}
[2.1. Az élelmezési tevékenység végzésével kapcsolatos feltételek]{.underline}
[]{.underline}
A célok megvalósítása érdekében:
-
Az oktatási intézmény éves költségvetésében biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételeket
-
Takarékosan és ésszerűen kell gazdálkodni a meglévő pénzeszközből
-
Biztosítani kell a főzéshez szükséges eszközöket
-
Biztosítani kell a meglévő eszközök folyamatos karbantartását
-
Biztosítani kell a nyersanyagok beszerzését, az előírások szerinti tárolását (szárazáru, földes áru raktár)
-
Biztosítani az előkészítés helyiségeit
-
Biztosítani kell a tálalás helyiségét
-
Biztosítani kell az étkeztetés kulturált helyiségét
-
Gondoskodni kell az ételek ízletes és kulturált tálalásáról
-
Gondoskodni kell a mosogatás megfelelő elkülönítéséről (feketeedény mosogató, fehéredény mosogató)
-
Gondoskodni kell az egyéb raktárak tároló kialakításáról (takarítóeszköz tároló, takarítószer tároló, hulladék tároló)
-
Gondoskodni kell a konyhai dolgozók részére önálló szociális helyiségek kialakításáról
-
Gondoskodni kell az élelmezésben résztvevők képzéséről
-
Gondoskodni kell az élelmezés tevékenységgel kapcsolatos bizonylati rend kialakításáról.
[2.2.Az élelmezési tevékenység végzését meghatározó tényezők]{.underline}
[]{.underline}
A feltételek érvényesülését főként az alábbi tényezők határozzák meg:
2.2.1. Az élelmezési tevékenységhez szükséges nyersanyagok biztosítása
2.2.2. Az élelmezési tevékenység helyszükséglete
2.2.3. Az élelmezési tevékenység gép, eszköz és energiaszükséglet
2.2.4. Az élelmezési tevékenységet segítő munkaerő szükséglet
2.2.1. Az élelmezési tevékenységhez szükséges nyersanyagok biztosítása
Az élelmezési tevékenység során különböző nyersanyagokból, félkész ételekből fogyasztásra alkalmas ételek előállítása a cél.
A főzéshez szükséges nyersanyagok biztosítását az alábbiak szerint kell végezni:
Mezőgazdaság által megtermelt – meg nem feldolgozott termékekből
Előkészített friss mezőgazdasági termékekből (pl. tisztított burgonya)
Bizonyos ipari feldolgozáson keresztül ment termékekből (pl. vágóhídi kiszerelésű hús)
Tartósított áruféleségekből (konzervek, mélyhűtött áruk stb.)
Alap és segédanyagokból (pl. tortalap, majonéz stb.)
Olyan áruféleségekből, melyek már csak kifőzést, vagy sütést igényelnek ( pl. derelye, bélszínroló stb.)
Olyan készételekből, melyekhez már csak a kismértékű befejező főzési művelet szükséges (pl. melegítés, köret készítés)
2.2.2. Az élelmezési tevékenység helyszükséglete
Alapvető követelmény, hogy az élelmezési tevékenység technológiai sorrendjének megfelelően kerüljenek kialakításra a különböző helyiségek, s azok kapcsolódása is feleljen meg a főzéshez felhasznált nyersanyagok áramlási irányának.
(Tiszta anyagok szállítása nem keresztezheti a szennyes áru útját)
A munkafolyamatnak megfelelően az élelmezési tevékenység az intézmény alábbi helyiségeiben történik:
-
Áruátvétel helyiség
-
Raktárhelyiség
-
Előkészítő helyisége (zöldség előkészítő, húselőkészítő)
-
Ételkészítés helyisége (melegkonyha)
-
A tálalás helyisége (étkező)
-
Kisegítő műveletek helyisége: iroda (élelmezésvezető)
-
Mosogatók (fekete edény mosogató, fehér edény mosogató)
-
Egyéb tárolók ( ruharaktár, felszerelések – eszközök raktára, takarítószerek raktára)
-
Szociális helyiség
2.2.3. Az élelmezési tevékenység gép-, eszköz és energiaszükséglete
a. Az élelmezési tevékenységet az alábbi gépek segítik:
Előkészítő, feldolgozó gépek
Főző sütőgépek és automaták hűtőgépek
Mérlegek
b. A tevékenységhez kapcsolódó eszközök, berendezések:
Munkaasztalok
Polcok
Állványok
Evőeszközök
Edények
C Az óvodai konyha energiaellátása:
Gázzal
Gőzzel
Forró vízzel
Elektromos árammal történik.
2.2.4. Az élelmezési tevékenységet segítő munkaerő szükséglet
Az élelmezési tevékenységet az alábbi munkakörben foglalkoztatottak végzik:
Élelmezésvezető
Szakács
Konyhai kisegítő
Feladataikat a munkaköri leírásban foglaltak alapján végzik.
[]{.underline}
[3. Az élelmezési tevékenység irányítása, ellenőrzése]{.underline}
[]{.underline}
Az óvoda élelmezési tevékenységét az alábbi vezetők irányítják és ellenőrzik:
Az intézmény vezetője
Élelmezésvezető
3.1.1. ÁMK igazgató
Az élelmezési szervezet élén, mint az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az intézmény vezetője áll.
Az ÁMK igazgatónak az élelmezési tevékenységgel kapcsolatos feladatai a következők:
Szabályozza az élelmezés rendjét
Kijelöli az élelmezéssel kapcsolatos feladatokat
Meghatározza az ellátás rendszerét
Kialakítja az élelmezés szervezetét, meghatározza az egyes szervezetek
feladatkörét
Szabályozza az élelmezési ellátás folyamatát s annak bizonylati rendjét
Irányítja, összefogja és ellenőrzi az élelmezési tevékenységet
3.1.2. Élelmezésvezető
Az élelmezési tevékenységet a konyha látja el, melynek közvetlen vezetője az élelmezésvezető
Az irányítása alá tartozó munkatársak segítségével és bevonásával biztosítja az intézmény élelmezési feladatainak folyamatos és zavartalan ellátását.
Ennek keretében:
-
Megszervezi, irányítja, ellenőrzi az élelmezési szervezet munkáját, javaslatot tesz az élelmezési feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek kialakítására és biztosítására
-
A költségvetés tervezési munkáiban aktívan közreműködik, megtervezi jogszabályi előírások, a felügyeleti szervi iránymutatások, valamint az intézményvezető útmutatása alapján az intézmény élelmezési feladatainak ellátáshoz szükséges kiadásokat és bevételeket.
-
Gondoskodik az élelmezési nyersanyagok beszerzéséről, annak mennyiségi és gondoskodik az irányítása alá tartozó terület helyiségeinek, berendezésének, felszerelésének rendeltetésszerű használatáról, az eszközök folyamatos és tervszerű karbantartásáról és pótlásáról
-
Gondoskodik az élelmezéshez szükséges anyagok előkészítéséről, az ételek higiénés előírásoknak megfelelő elkészítéséről, adagolásáról, tárolásáról, tálalásáról, kiadásáról
-
Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi az élelmezési költségek alakulását, felelős a mindenkor érvényes élelmezési norma éves szinten történő betartásáért
-
Megszervezi az élelmezési hulladék gyűjtését, hasznosítását, értékesítését
-
Kivizsgálja az élelmezéssel kapcsolatos panaszokat, észrevételeket
-
Betartja és betartatja a pénz és anyaggazdálkodásra, számviteli rendre vonatkozó, valamint az intézmény szabályzataiban foglalt előírásokat, megszervezi az előírásoknak megfelelő nyilvántartások vezetését
-
Javaslatot tesz az irányítása alá tartozó terület munkatársainak szakmai képzésére, továbbképzésére
-
Kezeli az élelmezési anyagok raktárát
-
Elkészíti a konyhai dolgozók munkabeosztását
-
Étlaptervet készít, melyet jóváhagyat a felettesével (intézményvezető)
-
Felelős a dolgozók időszakos orvosi vizsgálatáért
[3.2. Ellenőrzési feladatok ellátása]{.underline}
[]{.underline}
Az élelmezési tevékenység irányítóinak munkaköri kötelezettsége – többek között – az élelmezési tevékenység rendszeres ellenőrzése.
Az ellenőrzésnek ki kell terjedni az élelmezéssel kapcsolatos valamennyi alább felsorolt tevékenységre:
-
Munkaidő pontos betartására és betartatására
-
Munkavégzés intenzitására, hatékonyságára
-
Dolgozók magatartására
-
Az intézeti tulajdon kezelésének módjára, megőrzésére az anyagok szak-, és
-
célszerű felhasználására
-
A tűzrendészeti és balesetvédelmi előírások megtartására és megtartatására
-
Az üzemi és személyi higiénés előírások betartására
-
Az elszámolások ellenőrzésére
-
Az élelmezéssel kapcsolatos nyilvántartások szabályszerű vezetésére,
-
Az élelmezésért fizetendő térítési díjakra vonatkozó nyilvántartásokra
-
A gépek, berendezések, felszerelési tárgyak nyilvántartásának ellenőrzésére
-
Az élelmezési üzem berendezési tárgyairól tulajdon védelmének biztosítás
-
érdekében az előírásoknak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
Az ellenőrzés tapasztalatairól az élelmezés vezetője és az intézményvezető félévente írásbeli jelentést tesz.
[4. Az élelmezési üzem gazdálkodás az elszámolás rendje]{.underline}
[]{.underline}
A gazdálkodás és elszámolás folyamatának elemei:
4.1. Étlaptervezés
4.2. A napi élelmezési nyersanyagszükséglet megállapítása, előkészítése
4.3. Az élelmezési nyersanyagkészlet nyilvántartása elszámolása
4.4. Az élelmezési tevékenység tervezése költségszámítása
4.5. Az élelmezésért fizetendő díjak
4.6. Vagyonvédelem, leltárkezelés
4.1. Étlaptervezés
Az étlaptervezés az egész napi étrend, azaz a különböző étkezésekre adható menük összeállítását jelenti.
A heti étlaptervet az élelmezésvezető köteles összeállítani és azt egyeztetésre, jóváhagyásra az intézmény vezetőjének be kell mutatni.
Az étlaptervet mindig a tárgyhetet megelőző héten kell elkészíteni (csütörtök 15.30-ig)
A jóváhagyott étlapot megfelelő példányszámban történő sokszorosítás után el kell juttatni az alábbiak részére:
-
Konyha
-
Óvodai csoportok
-
Vendég étkezői folyosó
Az étlaptervet az alábbi tényezők figyelembevételével kell összeállítani:
-
Étkezői létszám
-
Napi nyersanyag norma
-
A napi részétkezések száma
-
Táplálkozás élettani szükséglet, vagyis a gyermekek, felnőttek, idősek biológiai szükségletének kielégítése érdekében a 80/1999.(XI.28) GM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben meghatározott mértékű élelmiszer nyersanyagok, energia-, és tápanyagtartalom alsó értékeinek havi átlagban történő biztosítása
Az étlap összeállításának az alábbi táplálkozástani szempontokat kell érvényesíteni:
-
Az étrend naponta tartalmazzon húst, vagy tojást, illetve tejterméket
-
A szénhidrátforrás elsősorban zöldfőzelék, burgonya, gyümölcs legyen
-
Kenyér, péksütemény mennyisége életkortól függően biztosítandó
-
Az étkezésnél kerülni kell az erős fűszerezést
-
A zsírszükséglet az állati eredetű zsírok helyett növényi zsírokkal kell
-
biztosítani (étolaj, növényi margarinok)
-
Édesipari, cukrászati készítmények önálló étkezésként az étrendbe nem állíthatók be
-
A levesek között elsősorban hús, zöldfőzelék gyümölcsalapú levesek készítendők, s a főzeléket kevés sűrítéssel, vagy sűrítést nem igénylő módon kell elkészítni (párolva, habarva, rakott, csőben sült)
-
Az idényszerűséget a nyersen fogyasztható gyümölcsök étlapba történő beiktatásával kell érzékeltetni
-
Az eltérő téli, nyári folyadékigényt az étrendnek tükröznie kell
-
Törekedni kell a változatosságra, azaz egymás utáni napon ugyanaz a nyersanyagú étel nem adható
-
Íz és színbeli változatosságra egy-egy étkezésre beiktatott ételfogásoknál ügyelni kell
-
Azon a napon, amikor tészta van, komplettálás végett húsos levest kell tervezni
-
Táplálkozás élettani szükséglet garantálása érdekében havonta kell adni:
-
Tojást 2x
-
Halat 2x
-
Baromfit 3x
-
Tejes ételt 3x
-
[4.2. A napi élelmezési nyersanyagszükséglet megállapítása, előkészítése]{.underline}
[]{.underline}
4.2.1. Az élelmezési nyersanyag szükségletének biztosítása
A nyersanyagszükséglet a beszerzési tevékenység keretében először árurendelés útján kell biztosítani.
Az árurendelés lebonyolítása a szállítókkal történt megegyezés alapján írásban vagy telefonon történik.
Csak azok az élelmezési nyersanyagok rendelhetők meg naponként, melyek azonnal felhasználásra vagy fogyasztásra kerülnek.
Azoknak az élelmiszereknek amelyeknek tárolási ideje hosszabb, a megrendelése történhet folyamatosan raktári körülményektől függően.
4.2.2. Az anyagkiszabás készítése
A kiszabásban kell meghatározni, a heti étlapon feltüntetett ételfajtából elkészítendő adagszámot és az ehhez szükséges felhasználható élelmezési nyersanyag mennyiségét a nyersanyagnorma figyelembevétele mellett.
Az élelmezési anyagok kiszabást a tárgynapon reggel kell elkészíteni az élelmezésvezetőnek, melynek alapján a kiadást elvégzi és átadja a szakácsnak, vagy a konyhai dolgozóknak.
Az élelmezési anyagok kiszabását úgy kell tekinteni, mint írásbeli utasítás arra vonatkozóan, hogy a konyha dolgozói az anyagkiszabásban feltüntetett ételekből, az ott meghatározott adatokat az előírt és kiszabott élelmezési nyersanyag felhasználásával a tárgynapon készítsék el.
Az élelmezésvezető vagy megbízottja az anyagkiszabás hitelességét aláírásával igazolja.
Az élelmezési anyagkiszabási bizonylatot minden esetben utalványozni kell.
Élelmezési anyagkiszabás bizonylataként B-318-206 V.r.sz. nyomtatvány kerül felhasználásra. (mellékletként csatolva)
Az anyagkiszabás készítésekor figyelembe kell venni az élelmezési felhasználási minimumokat és élelmiszer felhasználási javaslatokat.
[4.3 Élelmezési nyersanyagkészlet nyilvántartása, elszámolása]{.underline}
[]{.underline}
A beszerzett élelmezési nyersanyagok nyilvántartása és készletváltozás figyelemmel kísérése az intézmény élelmezési raktárában, valamint gazdasági területen történik. (anyagkönyvelés)
A könyvelés alapját az árut kísérő bizonylatok alkotják.
Beszerzéskor történik az áru bevételezése számla, szállítólevél alapján.
Felhasználáskor történik a nyersanyag kiadása naponta az „élelmezési anyag kiszabási és kivételezési" bizonylaton, melyet élelmezési programban gép könyveléssel kell rögzíteni
Az intézmény a biztonságos folyamatos élelmezési tevékenységhez a raktári készletezési tevékenysége során 30 napra szükséges nyersanyag féleséget köteles tárolni. Abban az esetben, ha valamely nyersanyagféleség ellátásban akadozik, hosszabb időre elegendő mennyiség is beszerezhető, a szavatossági idő figyelembevételével.
A téri betárolásra alkalmas nyersanyagok esetében (burgonya, vöröshagyma) szintén el lehet térni az egy havi készlet mennyiségtől.
4.3.1 Készletek nyilvántartása
A tényleges raktárkészletet leltározással kell megállapítani.
-
Negyedévente
-
Év végén
-
Személyi változás esetén
A leltárban felvett adatokat egyeztetni kell a raktári fejlapokon szereplő mennyiséggel, valamint a központi kartonon levő mennyiséggel, ahol a nyersanyagok már értékben is nyilván vannak tartva. Esetleges hiány vagy többlet okát ki kell vizsgálni. Az élelmezésvezető az eltérések kimutatását valamint azok indoklását írásban köteles benyújtani az intézmény vezetőjének, aki a felelősség kérdésében dönt.
[4.4 Az élelmezési tevékenység tervezése, költségszámítása]{.underline}
[]{.underline}
Az élelmezési tevékenység pénzügyi fedezetét az intézmény éves költségvetésében rögzíteni kell. A fedezet meghatározása érdekében szükséges az élelmezési tevékenység tervezése.
4.4.1. Tervezési tevékenység
a. az ellátottak, külső igénybevevők élelmezésének tervezése
az alkalmazottak élelmezéséhez szükséges tervezésnél alapul kell venni:
kötelezően előírt pénzügyi normákat
bázis időszak tapasztalati adatait (élelmezési napok,adagszámok)
b. Anyag és fogyóeszköz szükséglettervezési
Az élelmezéshez szükséges éves anyag és fogyóeszköz igény a tervezés időszakában kell összeállítani.
Az éves szükséglet tervezésénél figyelembe kell venni:
-
Az előző időszak tényadatait
-
Várható fejlesztéseket, illetve csökkenéseket
-
Az eszközállomány állapotát, és a szükséges cserék számbavételét
c. Tárgyi eszköz szükséglet tervezése
Az éves tárgyi eszköz szükségleteket a tervezés idején kell megállapítani, tervezni
A terv összeállításánál alapul kell venni:
-
A várható fejlesztéseket
-
Az elhasználódott állóeszközök pótlását
-
A korszerűsítésből eredő igényeket
4.4.2. A felhasznált élelmezési nyersanyagok költségének megállapítása, étkezési norma meghatározása
Az élelmezéshez felhasznált nyersanyagok költségének kiszámítását a napi anyagfelhasználás képezi.
Az élelmezési felhasznált nyersanyag költségének kiszámítása az alábbiak szerint történik:
a.) költség kiszámításához:
beszerzési átlagárat kell alkalmazni
b.) meg kell határozni a napi étkezésben résztvevők létszámát, melynek meg kell egyeznie az intézmény létszámnyilvántartásával. Ehhez az „étkezők nyilvántartása" c nyomtatványt kell használni. Eper pénzügyi rendszerben elektronikusan fel kell vezetni.
Étkezési norma megállapítása
Az intézményünk részére minden gazdasági évben a fenntartó által meghatározott normát alkalmazzuk.
Ezt a normát úgy kell beosztani, hogy ebből:
A napi háromszori étkezés esetén az ebédre jutó arány 40% legyen
Az élelmezési norma mértékének betartásáért az élelmezésvezető a felelős, az eltérés mértéke (+-10%) az élelmezési norma betartását és ehhez kapcsolódóan a normától való eltérés összegeit az élelmezési norma szerinti felhasználható összeg és a havi anyagfelhasználás értéke alapján kell az élelmezésvezetőnek megállapítani.
[4.5 Az élelmezésért fizetendő térítési díjak megállapítása]{.underline}
[]{.underline}
4.5.1. Térítési díj
Az óvodai, bölcsődei étkeztetési igénybevételéért térítési díjat kell fizetni.
A térítési díjak mértékét az élelmezési nyersanyagköltség + ÁFA, és a vendégeknél, dolgozóknál még plusz a rezsiköltség együttes összege határozza meg.
Az étkezőkre vonatkozó térítési díj összege évente felülvizsgálásra kerül. A fizetendő térítési díjakról Önkormányzati rendelet készül ( mellékelten csatolva)
[Étkezési igény leadás, lemondás]{.underline}
[]{.underline}
Bölcsődei étkezők: Heti megrendelő nyomtatványon – mellékelten csatolva
Óvodai étkezők: Előző napi létszámhoz igazodva.
Szociális étkezők: Igénybevételi napló nyomtatványon – mellékelten csatolva
Vendég étkezők: Aktuális hétre leadva e-mailon, telefonon. Lemondás előző nap 8 óráig.
[4.6. Vagyonvédelem]{.underline}
[]{.underline}
Az intézmény üzemi konyhájának működéséhez szükséges álló és forgóeszközök az óvoda tulajdonát képezik, melynek számbavétele az intézmény leltározási szabályzatában meghatározott módon és időpontban történik.
A konyhában tevékenykedő alábbi beosztású dolgozók anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott eszközök kezeléséért, megőrzéséért:
-
Szakács
-
Konyhai kisegítők
[5. Az élelmezési tevékenység folyamata]{.underline}
[]{.underline}
Az élelmezési tevékenység fő folyamata az alábbi szakaszokra bonthatók:
-
nyersanyagok beszerzése
-
nyersanyagok raktározása, tárolása
-
nyersanyagok előkészítése
-
az előkészített nyersanyagok elkészítése
-
az elkészített termékek befejező műveletei (tálalás, mosogatás, higiénés feltételek)
5.1. Nyersanyagok beszerzése
5.1.1. Az áru megrendelése
Az étlapterv ismeretében történik az áru megrendelése
Az árurendeléshez szükséges információk:
-
Étlapterv
-
Létszámadatok
-
Élelmiszer anyag készlete
Árurendelés történhet:
-
Napi
-
Időszakos
gyakorisággal.
a. az étlapterv alapján azokat az élelmiszereket rendeljük naponta melyek azonnal felhasználásra kerülnek (tej, kenyér, hús stb) ezek mennyiségét az adott napra vonatkozó élelmezettek létszáma határozza meg.
b. A hosszabb tárolási idejű élelmiszerek, élelmi anyagok megrendelése (nehézáru,fűszerek, konzervek, gyorsfagyasztott termékek stb) az élelmezettek létszáma, a raktározási körülmények, beszerzési kondíciók, lehetőségek függvényében ritkább gyakorisággal történik. (kéthetente, havonta)
A megrendelés történhet telefonon, e-mailon.
Megrendelés csak az élelmezésvezető illetőleg az általa megbízott személy ellenjegyzése mellett adható ki.
5.1.2 Beszerzés
A beszerzés eljárás rendje:
A nyersanyagok biztosítása megrendelés útján történik: szóban, írásban vagy szállítási szerződéssel.
A szállítási szerződésben az intézmény meghatározott áruféleségek rendszeres szállításában állapodik meg a szállítóval. Rögzíteni kell a szállítás időpontjait, a szállítandó mennyiséget, a minőségi követelményeket és az árakat is.
A napi cikknek minősülő élelmezési anyagok megrendelését az étkeztetést megelőző napon kell foganatosítani (pl. tej, tejtermékek, kenyér, péksütemények).
A beszállítókkal készült szerződéseket az ÁMK igazazója írja alá. A kapcsolatot a beszállítókkal, az élelmezésvezető tartja.
A napi megrendeléseket az élelmezésvezető adja le és írja alá.
Az élelmezési nyersanyagok beszerzésénél folyamatosan törekedni kell az olcsó beszerzési források felkutatására.
A nyersanyagok beszerzése kizárólag számla, vagy magánszemélytől történő beszerzés esetén felvásárlási jegy alapján történhet.
Minden beszerzésnél a számlának, vagy a felvásárlási jegynek tartalmaznia kell:
-
A bizonylat sorszámát
-
A kibocsátó nevét, azonosító adatait, adószámát
-
A vevő nevét, azonosító adatait
-
Az áru megnevezését
-
A vásárolt mennyiséget
-
Az egységárat
-
Értéket
-
A vétel időpontját
-
A fizetés módját
Az élelmezési nyersanyagok beszerzésére kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, mely az élelmezésvezető feladata.
[5.2 Nyersanyagok raktározása, tárolása]{.underline}
[]{.underline}
5.2.1. A megrendelt áru átvétele
Az intézmény részére megrendelt és leszállított áru mennyiségi, minőségi átvételét a szállítók által kiadott szállítólevél alapján kell elvégezni
Minden esetben meg kell győződni arról, hogy a szállítólevélen feltüntetett mennyiség megegyezik e a leszállított mennyiséggel.
Az esetlegesen felmerülő mennyiségi és minőségi kifogásokat a szállítólevél minden példányán fel kell tüntetni, arról jegyzőkönyvet kell felvenni majd a ténylegesen átvett mennyiséget lehet bevételezni.
A beérkezett és átvett élelmezési anyagokról fajtánként raktári nyilvántartó lapot kell vezetni. A beérkezett anyagok bevételezése a számlák illetve szállítólevelek alapján történik, az analitikus nyilvántartás részéről.
Amennyiben valamely élelmezési anyag az alkalmazott cikklistától eltérő elnevezéssel és kiszerelésben érkezik a raktárba, úgy megfelelő bizonylatolás mellett meg kell állapítani a pontos elnevezését és mértékegységét.
5.2.2. A élelmezési nyersanyagok igénylése, kiadása
A gyermekek és felnőttek étkeztetéséhez szükséges nyersanyagokat – az anyagkiszabás alapján – az e célra rendszeresítő igénylőlapokon kell kiírni.
5.2.3. Az élelmezési nyersanyagok átvétele
Az élelmezési anyagot átvevő konyhai dolgozó mennyiségi és minőségi szempontból köteles ellenőrizni annak megtörténtét, és az igénylőlapon igazolja. Az élelmezési nyersanyagot a felhasználásig a főzőtérben kell tárolni. Az átvett anyagokat az előkészítés során keletkezett tisztítási veszteség miatt mennyiségileg újból ellenőrizni kell. Amennyiben a tisztítási veszteség a megengedettnél nagyobb mértékű, úgy azt a szakács vagy a konyhai dolgozó az élelmezésvezetőnek jelzi, aki intézkedik az okok kivizsgálásáról. A tárgynapon felmerülő előre nem látható pótigényléseket pótkiadással kell biztosítani, az előzőekben már ismertetett ügymenetnek megfelelően. Az élelmezési raktárból átvett, de a tárgynapon felhasználásra nem kerülő anyagokat az „anyag visszavételezési jegy" elnevezésű nyomtatvány kitöltésével az élelmezési raktárba vissza kell vételezni. Ezeket a változásokat a tárgynapi anyagkiszabásra is fel kell vezetni és el kell számolni.
[5.3. Nyersanyagok előkészítése]{.underline}
[]{.underline}
Az élelmezési nyersanyagok előkészítése során cél a nyersanyagok konyhakész állapotba hozása.
Az előkészítés területei:
5.3.1. zöldség előkészítés
5.3.2. húselőkészítés
5.3.3. tojás előkészítés
A nyersanyagok előkészítését az élelmezésvezető által kijelölt konyhai dolgozó végzi.
5.3.1. Zöldség előkészítés
-
Válogatását
-
Osztályozását
-
Tisztítását
-
Darabolását
-
Áztatását
Az előkészített termékek készen tartása a további feldolgozásig csak annyi ideig tarthat, ameddig az anyagok nem szennyeződnek, nem színeződnek és nem romlanak meg.
Az előkészített anyagokat szükség szerint vízben vagy száraz állapotban hűtőszekrényben kell elhelyezni és felhasználásig tárolni.
5.3.2. Húselőkészítés
Az érkező tőkehúst és húskészítményeket az élelmezési szervezet ezzel megbízott dolgozója az élelmezésvezető jelenlétében mennyiségi és minőségi szempontok figyelembevételével köteles átvenni.
Az élelmezésvezető az átvétel után gondoskodik az átvett húsok és húskészítmények szakosított elhelyezéséről, tárolásáról.
A húsok szeletelését felszúrását stb legfeljebb a felhasználás előtt egy nappal történhet. A húsokat darálni közvetlenül a felhasználás előtt lehet.
Ugyancsak közvetlen felhasználás előtt kell felszeletelni, feldarabolni a felvágottakat és egyéb hentesárukat.
A vágott baromfit felhasználás előtt egy nappal, míg a halat közvetlenül felhasználás előtt szabad csak előkészíteni.
A halat tőkehúsokkal egy hűtőben tárolni tilos. A beérkezett húsféleségeket, az átvétel után raktári fejlapokon kell nyilvántartani, külön a húsokat, külön a felvágott féléket fajtánként.
Az átvett húsokat és húskészítményeket mennyiségileg és minőségileg is ellenőrizni kell.
5.3.3. tojás előkészítés
A legnagyobb fertőzöttségi veszély a tojásoknál található
Különösen a tyúktojás felületén gyakoriak a szalmonella baktériumok, ezért feltörés előtt a tojásokat folyó vízben meg kell mosni és fertőtleníteni kell.
A tojás fertőtlenítésére használható anyagok, keverési arányok és hatásidők
Fertőtlenítőszer Keverési arány Hatásidő Öblítővíz hőmérs. Hypo 2%(10 l vízben 2 dl) 5-10 perc 40 C-os
[5.4. Az előkészített nyersanyagok elkészítése]{.underline}
[]{.underline}
5.4.1. Az ételek készítése
Az ételkészítés szakmai felügyeletét az élelmezésvezető látja el. A konyhaüzem feladata, hogy a szakács vagy a konyhai dolgozó közvetlen irányítása és felelőssége mellett, az anyagkiszabási íven féleség és adagszám szerint eltűrt mennyiséget a higiénés előírások betartásával elkészítse.
A szakács illetve a konyhai dolgozó az ételkészítés minden munkafázisát folyamatosan ellenőrzi, a konyhatechnikai utasításokat betartja és a legmegfelelőbb konyhatechnikát alkalmazza.
Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az élelmiszerek a konyhatechnikai eljárások során megőrizzék előnyös élettani tulajdonságaikat, tápanyagtartalmukat, növekedjék emészthetőségük.
5.4.2. Mintavétel
A konyhán elkészített valamennyi ételféleségből, valamint a feldolgozás nélkül kiszolgáltatott élelmezési nyersanyagokból az ételek kiosztása előtt ételmintás tasakba 100 gr-t kell eltenni, értelemszerűen ki kell tölteni a tasakon lévő adatokat, hűtött térben 72 órán át gondosan meg kell őrizni. A minta vételezését naponta a szakács vagy a konyhai kisegítő végzi.
[5.5. Az elkészített termékek befejező műveletei]{.underline}
[]{.underline}
Az élelmezés folyamatának – egyik legfontosabb szakaszaként – utolsó mozzanata az alábbi műveletekből áll
5.5.1. Az ételek tálalása
5.5.2. Étkeztetés
5.5.3. Mosogatás
5.5.4. Élelmezési maradékok gyűjtése, tárolása, értékesítése
5.5.5. Élelmezési tevékenységgel kapcsolatos higiénés feladatok
5.5.1. Az ételek tálalása
A készételek tálalása a szakács feladata.
A készételek tálalása a konyha tálaló-melegítő helységében történik, ahová csak fogyasztásra kész élelmiszerek, ételek vihetők.
A tálalást végző dolgozó a tálalás befejezéséig az ételt higiénés előírások betartásával a megfelelő hőfokon köteles tartani.
5.5.2. Étkeztetés
Az étkeztetés az intézmény ebédlőjében a felszolgálás általános szabályai szerint történik. Az élelmezésvezetőnek gondoskodni kell az étkeztetés kellemes, tiszta körülményeinek megteremtéséről, a kiszolgálás zavartalanságáról.
5.5.3. Mosogatás
A mosogatás folyamata két részből tevődik össze:
-
Fehéredény mosogatás
-
Feketeedény mosogatás
[Fehéredény mosogatás]{.underline}
[]{.underline}
A fehéredény mosogatása mosogatógéppel történik:
-
Szétválasztás: lerakodás, lerámolás, ételmaradékok, durva szennyeződések eltávolítása, mosléktárolás, edények fajtánkénti szétválogatása
-
Mosogatás: áztatás, fertőtlenítés, folyóvízzel való öblítés, szárítás
-
Tálaláshoz való előkészítés: tálaló helységbe való visszajuttatás
[Feketeedény mosogatás]{.underline}
[]{.underline}
A főzési tevékenységhez kapcsolódó eszközök tisztítása az ún. feketeedény mosogatással történik melynek munkafázisai:
-
Zsíroldás
-
Elmosás
-
Folyóvízzel való öblítés
Mosogatás után tilos az edények törölgetése
5.5.4. Élelmezési maradékok gyűjtése, tárolása, értékesítése
Az élelmezési anyagok tisztítása, feldolgozása következtében keletkezhet, valamint a főző és tároló edényekben visszamaradhat étel és élelmezési hulladék.
A napi ételhulladékot, ételmaradékot a konyhán naponta össze kell gyűjteni, biztosítva a higiénés körülményeket. Az élelmezési maradék,- hulladék értékesíthető
Az értékesítés során az ételhulladékot elszállítók kötelesek megfelelő tároló edényt hozni, melyben azt elszállíthatják.
5.5.5. Az élelmezési tevékenységgel kapcsolatos higiénés feladatok:
Az élelmezéssel foglalkozó dolgozóknak fokozott gondot kell fordítaniuk személyi higiénéjükre. Az egész testfelület tisztántartása szempontjából fontos a rendszeres zuhanyozás és fürdés.
Az élelmezésben dolgozók részére rendeletek írják elő a kötelező, rendszeres orvosi vizsgálatot, melynek eredményét az „Egészségügyi könyv"-be kell bejegyezni.
Ezt a könyvecskét a konyhai dolgozó köteles a munkahelyén mindig magánál tartani.
A munkába lépés előtt kötelező az élelmezésben dolgozó előzetes orvosi, alkalmassági vizsgálata.
Az a konyhai dolgozó, akinek hasmenése, légúti megbetegedése, mandulagyulladás, vagy gennyes bőrbetegsége van munkába nem állhat, hanem azonnal köteles orvosi vizsgálatra menni, mert betegsége kórokozó mikroorganizmusokat terjeszthet, s ezzel fertőzést idézhet elő.
Az élelmezési tevékenység helyiségeiben, valamint az egyes munkafolyamatok során kötelező a folyamatos, naponkénti takarítás a rendelkezésre bocsájtott eszközökkel és szerekkel. A takarítás minőségének ellenőrzése az élelmezésvezető feladata.
[6. Az étkeztetéssel kapcsolatos egyéb feladatok]{.underline}
[]{.underline}
6.1. Az óvodai étkeztetés időpontjai
Óvodások:
Tízórai: 9:00 – 9.30
Ebéd: 12:00 – 12.30
Uzsonna: 15:00 – 15.30
Alkalmazottak, vendégétkezők, szociális étkezők:
Ebéd: 11.30 – 13:00
6.2. Az étkezői létszám megállapítása
Az óvodai étkezésben résztvevők létszámának pontos meghatározása érdekében a létszámot a tárgyhetet megelőző csütörtöki nap 15 óráig össze kell gyűjteni. E feladat az élelmezésvezető tevékenységi körébe tartozik.
Záró rendelkezések
Ezen szabályzat 2020.12.31.-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az óvodások, alkalmazottak, vendégétkezők, szociális étkezők élelmezése tárgyában korábban kiadott rendelkezések, illetve szabályozás hatályát veszti.
Sajószöged, 2020.12.31.
_________________________
Intézmény vezetője
FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI
NYILATKOZAT
Alulírott …………………………………………………
Szül.hely,idő: …………………………………………..
Anyja neve:……………………………………………..
Lakcím: …………………………………………………
a sajószögedi Általános Művelődési Központ élelmezésvezetője kijelentem, hogy az élelmiszer- raktár leltár szerinti készleteiért teljes anyagi felelősséget vállalok.
Tudomásul veszem, hogy az okozott kár esetén a Munka Törvénykönyv IX. fejezet 174. §-a szerint kell viselnem a felelősséget.
Sajószöged, 2020.12.31.
____________________________________
Élelmezésvezető
FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI
NYILATKOZAT
Alulírott …………………………………………………
Szül.hely,idő: …………………………………………..
Anyja neve:……………………………………………..
Lakcím: …………………………………………………
a sajószögedi Általános Művelődési Központ szakácsa kijelentem, hogy az élelmiszer- raktár leltár szerinti készleteiért teljes anyagi felelősséget vállalok.
Tudomásul veszem, hogy az okozott kár esetén a Munka Törvénykönyv IX. fejezet 174. §-a szerint kell viselnem a felelősséget.
Sajószöged, 2020.12.31.
____________________________________
szakács
Melléklet
Az élelmezési tevékenység során alkalmazandó bizonylatok jegyzéke
Élelmezési norma meghatározásának bizonylata (hó végén gépi nyomtatás)
-
Élelmezési anyagkiszabási, anyagkiadási bizonylat
-
Raktári fejlap (gép nyilvántartás)
-
Készletek leltárfelvétele (gép nyilvántartás)
-
Étkezők nyilvántartása
-
Heti étlapterv
-
Felelősségvállalási nyilatkozat
.